«

»

jan 21

5.B Tétel: Kényszerítés, személyi szabadság megsértése, emberrablás.

5.B Tétel: Kényszerítés, személyi szabadság megsértése, emberrablás

§: Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el (0-3 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

 

  1. 1.       Jogi tárgy:

a) Az ember cselekvési szabadságához fűződő társadalmi érdek.

Alaptörvény (korábban alkotmány 55. §)

(1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

(2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.

b) A cselekvési szabadság, amely megnyilvánulhat:

  • Akaratelhatározás,
  • Akaratmegvalósítás szabadsága és
  • Az egyén akaratának megfelelő magatartást tanúsít.

 

  1. 2.       Passzív alany:

Bárki élő személy lehet, függetlenül annak cselekvőképességétől, így a kényszerítés megvalósítható a gyermekkorú és az elmebeteg személy sérelmére is.

 

  1. 3.       Elkövetési magatartás:

Kényszerítés: valami megtevésére vagy mg nem tevésére, tűrésére.

A kényszerítésnek jogtalannak kell lennie.

Jogtalanságot kizáró lehet:

–          Jogszabályi felhatalmazás például Rtv. kényszerintézkedés.

–          Szülői, nevelői felügyeleti jog biztosít lehetőséget.

–          Jogszerű birtokvédelem.

A törvény meghatározott elkövetési módot állapít meg:

–          erőszakkal vagy fenyegetéssel,

–          Erőszak: emberi testre való fizikai ráhatás alkalmazása.

–          Fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.

 

  1. 4.       Eredmény – okozati összefüggés:

Materiális bűncselekménykettős értelemben is.

a)         A törvényi tényállás egyrészt tartalmaz egy pszichés eredményt (elkövető) valamit tegyen, ne tegyen vagy tűrjön.

b)         Másrészt eredmény a jelentős érdeksérelem (a befejezéshez az utóbbi szükséges).

(Jelentős érdeksérelem: a konkrét eset összes körülményeire figyelemmel lehet megítélni. A cselekmény sértheti a passzív alany személyes érdekeit, de a közérdeket is. Személyes érdeksérelem lehet munkahelyi szakmai elismertség vagy erkölcsi megbecsülés. Például nemi zsarolás. A közérdek megsértése minden olyan cselekmény, ami a közjót szolgálja. Például a színházi világosítót kényszerítik arra, hogy az előadás alatt kapcsolja le a világítást.)

 

  1. 5.       Alany – elkövető:

Hivatalos személy kivételével bárki lehet.

 

  1. 6.       Alanyi oldal – bűnösség:

A bűncselekmény csak erőszakosan (valósulhat meg) követhető el.

A cselekmény az erőszak, illetve fenyegetés alkalmazásával már KÍSÉRLETI szakaszba jut.

DE: befejezetté csak akkor válik, ha az EREDMÉNY, azaz a jelentős érdeksérelem is bekövetkezik.

 

A bűncselekmény alternatív, csak akkor állapítható meg, ha más bűncselekmény nem valósul meg.

Több sértett esetén valóságos homogén alaki halmazatot kell megállapítani.

 

  1. 7.       Minősített esetek:

 

 

 

 

 

 

 

Személyi szabadság megsértése:

§: Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntettet követ el (0-3 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

Aki emberkereskedelemmel összefüggésben megszerzett és a személyi szabadságától megfosztott sértett személyi szabadságának megfosztását fenntartja, és a sértettet munkavégzésre kényszeríti, bűntettet követ el (2-8 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés az (1) bekezdés esetén egy évtől öt évig, a (2) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a)      aljas indokból vagy célból,

b)      hivatalos eljárás színlelésével,

c)       a sértett sanyargatásával,

d)      jelentős érdeksérelmet okozva,

e)      a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,

f)        védekezésre képtelen személy sérelmére,

g)      fegyveresen,

h)      felfegyverkezve követik el.

 

  1. 1.       Jogi tárgy:

A szabad mozgáshoz, a helyváltoztatás szabadságához fűződő társadalmi érdek.

ALAPTÖRVÉNY (Alkotmány 58. §):

XXVII. cikk

(1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához.

(2) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze.

A jogi tárgy az új alaptörvény szerint is a cselekvési szabadság MEGHATÁROZOTT KÖRÉT, nevezetesen a tartózkodási hely megválasztásának a szabadságát védelmezi.

 

  1. 2.       Passzív alany:

A bűncselekmény passzív alanya bárki lehet, akinek a cselekmény megkezdése előtt meg volt a mozgási szabadsága.

A minősített eset szerint a 18. életévét be nem töltött személy nagyobb védelmet kapott.

 

  1. 3.       Elkövetési magatartás:
  • A személyi szabadságtól való megfosztása.
  • Minden olyan cselekmény, amely alkalmas arra, hogy a sértettet megfossza mozgási, helyváltoztatási illetve tartózkodási helyének megválasztási lehetőségétől.
  • Az elkövetési magatartás általában aktív tevékenységet feltételez, de nem kizárt a mulasztással való megvalósítás sem.
  • Az elkövetési magatartásnak jogellenesnek kell lennie. Ha jogszabály jogosít fel, akkor nem valósul meg bűncselekmény.

 

  • A szakasz jelentősebb kifejezése a MEGFOSZTÁS, amely aktív és passzív magatartással valósulhat meg.
  • A Be. (1998. évi XIX. tv.) úgy határozott, hogy a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozóhatóságának haladéktalanul átadni, ha erre nincs módja, úgy a rendőrséget értesíteni. Ha ez nem valósulna meg, akkor bűncselekmény valósul meg.

 

  • Ítélkezési gyakorlat:
    • Sértett jogszabályellenes elfogása, letartóztatása,
    • Meghatározott helyen való visszatartása,
    • Tartózkodási hely elhagyására való kényszerítés,
    • Sértett lefogása, lekötözése, ajtó rázárása, zárt gyógyintézetbe szállítása,

 

  1. 4.       Eredmény – okozati összefüggés:
  • Eredmény oldalon a mozgás és helyváltoztatás lehetőségének megszűnése jelenik meg.
  • Ok-okozati összefüggésnek a személyi szabadságtól való megfosztásra alkalmas elkövetési magatartás és az eredmény között hozható fel.
  • A passzív alany olyasvalamit kénytelen tenni, amit ő nem akart. Ebben pedig közömbös lesz, hogy ennek időtartama mennyi időt vesz igénybe.
  • TEHÁT: bármilyen rövid időtartamú is a személyi szabadságtól való megfosztás, a bűncselekmény megvalósul.
  • Ez a bűncselekmény úgynevezett TARTÓS BŰNCSELEKMÉNY, ami mindaddig tart, amíg a jogellenes állapot véget nem ér, fennáll. Vagyis, amíg a passzív alany a mozgási szabadságát vissza nem kapja.
  • Fontos kérdés a befejezettség-bevégzettség relevancia.
  • Fontos, hogy ugyanazon sértett hosszabb időn keresztül történő fogvatartása természetes egység.

 

  1. 5.       Alany – elkövető:

A hivatalos személyen kívül bárki lehet az elkövető.

A hivatalos személy fogvatartása másik tényállás alá tartozik, mely a jogellenes fogvatartás bűntettét valósítja meg.

 

  1. 6.       Alanyi oldal – bűnösség:

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, célzat hiányában eshetőleges szándékkal is.

 

  1. 7.       Minősített esetek:

Súlyosabban minősül annak a cselekménye, aki az emberkereskedelemmel összefüggésben megszerzett és a személyi szabadságától megfosztott sértett személyi szabadságának megfosztását fenntartja és a sértettet munkavégzésre kényszeríti.

a)       aljas indokból vagy célból,

b)      hivatalos eljárás színlelésével,

c)       a sértett sanyargatásával,

d)       jelentős érdeksérelmet okozva,

e)       a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,

f)        védekezésre képtelen személy sérelmére,

g)       fegyveresen,

h)       felfegyverkezve követik el.

 

  1. 8.       Emberrablás

§: Aki mást személyi szabadságától erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, illetve védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntettet követ el (2-8 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés (5-15 év) szabadságvesztés, ha az emberrablást

a)      bűnszövetségben;

b)      fegyveresen;

c)       hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen követik el.

 

A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablást

a)      különösen súlyos hátrányt;

b)      halált okozva követik el.

 

A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablás szándékos emberölést is megvalósít.

Aki emberrablásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az emberrablást — mielőtt abból súlyos következmény származott volna — önként abbahagyja.

Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül, és erről az érintett személyt vagy a hatóságot, mihelyt teheti, nem tájékoztatja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha az emberrablást legalább megkísérelték.

 

  1. 9.       Jogi tárgy:
  • Egyrészt a személyi szabadság, másrészt a közrend és a közbiztonság.
  • Természetes személyek személyi szabadságához (fűződő), illetve kényszermentes cselekvéséhez fűződő társadalmi érdek.
  • A törvényi tényállás minősített eseteiben az emberi élet elleni bűncselekmény is szankcionálásra kerül.

 

  1. 10.   Passzív alany:
  • Személyi szabadságától megfosztott személy és a követelés címzettje is.
  • A kettő egybe is eshet, de általában ez két külön személy szokott lenni. Például amikor a megfosztottnak kell intézkednie, a saját számlájáról, hogy az emberrablónak pénzt utaljanak.

 

  1. 11.   Elkövetési magatartás:

Két mozzanata van az elkövetési magatartásnak.

  • Nevezetesen a személyi szabadságtól való megfosztás és a szabadon bocsátásnak követelés teljesítésétől való függővé tétele. A követelés lehet vagyoni és nem vagyoni egyaránt.

Csak egyenes szándékkal követhető el, mivel célzatos bűncselekmény.

 

Az elkövetés módja lehet minősített erőszak, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetés, vagy a sértett védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotának kihasználása. (Ez alatt a 12. életévét be nem töltött személyt kell érteni. Ha ez a személy még bele is egyezik a szabadság megfosztásába, ennek a bűncselekmény megvalósulása szempontjából nincs jelentősége)

 

Az emberrablás tartós bűncselekmény, amely mindaddig tart, amíg a sértett vissza nem nyeri szabadságát.

Az erőszak vagy fenyegetés nem szükségszerűen a sértett ellen irányul, megvalósulhat úgy is, ha az elkövető az erőszakot, fenyegetést úgy irányítja más ellen, hogy annak eredményeként a passzív alanyt személyi szabadságától megfosztja. (Pl. a szülőtől elrabolják a kisgyereket, úgy, hogy az erőszakot a szülők ellen alkalmazzák).

 

Tananyag szerint:

a)       Eszközcselekmény: személyi szabadságtól való megfosztás.

b)       Célcselekmény: a követelés teljesítésének kikényszerítése.

FONTOS: egymással cél-eszköz viszonyban állnak a magatartások. Például a cél a vagyoni követelés megszerzése, és az eszköze a fenyegetés.

 

  1. 12.   Eredmény – okozati összefüggés:
  • Immateriális bűncselekmény.
  • Előkészülete is büntetendő.

 

  1. 13.   Alany – elkövető:
  • Bárki lehet
  • Ha az elkövető hivatalos személy, akkor e bűncselekménnyel halmazatban esetleg más hivatali bűncselekmény megállapítására is sor kerülhet.

 

  1. 14.   Alanyi oldal – bűnösség:

Csak egyenes szándékkal követhető el, mivel célzatos bűncselekmény.

A Btk. 175./A. § (4) bekezdés minősített eset eredmény vonatkozásában eshetőleges szándékkal is létre jöhet.

Az emberrablás tartós bűncselekmény, amely mindaddig tart, amíg a sértett vissza nem nyeri szabadságát.

 

  1. 15.   Minősített esetek:
  • Bűnszövetségben: lásd általános rész.
  • Hivatalos személy, vagy külföldi hivatalos személy ellen
  • Fegyveresen: aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál, az követi el így.
  • Különösen súlyos hátrányt okozva: irányadók a fogvatartás körülményei és időtartama, sértett életkora stb.
  • Halált okozva: az elkövetőt az eredmény tekintetében gondatlanság kell terhelje, különben emberölést valósítana meg.

 

  1. 16.   Korlátlanul enyhíthető:

Annak a büntetése, aki az emberrablást mielőtt abból súlyos következmény származott volna, önként abba hagyja.

Ennek indoka, hogy az emberrablás egy olyan jogellenes állapot, amelynek megszűnéséhez jelentősebb társadalmi érdek fűződik, mint a törvényben meghatározott büntetések alkalmazásához.

 

  1. 17.   Feljelentési kötelezettség

A hozzátartozót is terheli. Az érintett személy értesítése megfelel a feljelentési kötelezettség teljesítésének. A feljelentési kötelezettséget csak az emberrablás elkövetése előtt szükséges megkövetelni, elmulasztása csak akkor büntethető, ha az emberrablást legalább megkísérelték.

 

Kommentár:

 

Kényszerítés (Btk. 174. §)

Btk. 174. §-ához:

A bűncselekmény jogi tárgya a személyek legtágabb módon felfogható cselekvési szabadsága, amennyiben annak védelme nem fogalmazódik meg valamilyen más különös részi törvényi tényállásban.

A bűncselekmény passzív alanya bárki – de csak élő személy – lehet, függetlenül annak cselekvőképességétől, így a kényszerítés megvalósítható gyermekkorú és elmebeteg személy sérelmére is.

Az elkövetési magatartás egyik eleme vagylagos, megvalósulhat erőszakkal, illetve fenyegetéssel, akár mindkét módszer együttes alkalmazásával is.

Az erőszaknak személy ellen kell irányulnia, a dolog elleni erőszak e tényállás megvalósulása esetén fenyegetésnek minősül. Az erőszak – amely lehet akaratot bénító vagy akaratot hajlító jellegű is – irányulhat a sértett, avagy más személy ellen is.

A fenyegetés fogalmát a Btk. 138. §-a fogalmazza meg. A kényszerítés eredmény-bűncselekmény, tehát csak akkor fejeződik be, ha a jelentős érdeksérelem létrejön. Az érdeksérelem bekövetkezhet a sértett anyagi, társadalmi, családi helyzetében egyaránt.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

A bűncselekmény alanya a hivatalos személy kivételével bárki lehet.

A cselekmény az erőszak, illetve a fenyegetés alkalmazásával már kísérleti szakaszba jut, de befejezetté csak akkor válik, ha az eredmény (a jelentős érdeksérelem) is bekövetkezik.

A bűncselekmény alternatív, csak akkor állapítható meg, ha más bűncselekmény nem valósult meg.

Több sértett esetén valóságos homogén alaki – egyetlen elkövetői magatartás esetén – halmazatot kell megállapítani.

BH2003. 490., BH2000. 1., BH1999. 348., BH1997. 111., BH1997. 110., BH1997. 5.,

BH1996. 513., BH1995. 257., BH1994. 522., BH1991. 96., BH1989. 436., BH1985. 297., BH1985. 297., BH1981. 219.

 

Személyi szabadság megsértése (Btk. 175. §)

Btk. 175. §-ához:

A Btk. 175. §-a a cselekvési szabadság meghatározott körét, nevezetesen a tartózkodási hely megválasztásának a szabadságát védelmezi. A bűncselekmény sértettje bárki lehet, akinek a cselekmény megkezdése előtt egyébként megvolt a mozgási szabadsága. A 175. § (3) bek. e) pontjában írt minősített eset sértettje csak tizennyolcadik életévét be nem töltött (kiskorú) személy lehet.

Az elkövetési magatartás a személyi szabadságtól bármilyen módon történő megfosztásával megvalósítható, ami a sértettet a mozgásban, a helyváltoztatásban vagy a tartózkodási hely megválasztásában korlátozza vagy akadályozza. Az elkövetési magatartás általában tevékenységben megnyilvánuló aktív magatartás, így például lefogás, lekötözés, bezárás, megbilincselés. Megvalósítható azonban nem tevéssel is. A Btk. a személyi szabadság megsértésének időtartamával kapcsolatban nem tartalmaz rendelkezést.

Alanyi oldalon a bűncselekmény csak szándékosan – ezen belül egyenes és eshetőleges szándékkal egyaránt – követhető el.

A bűncselekmény alanya a hivatalos személy kivételével bármely más személy lehet. A hivatalos személy általi elkövetés esetén a Btk. 228. §-ba ütköző jogellenes fogva tartás bűntette valósul meg.

A személyi szabadság megsértése a cselekvési, mozgási, helyzetváltoztatási jog megakadályozásával befejezetté válik.

Súlyosabban minősül annak a cselekménye, aki emberkereskedelemmel összefüggésben megszerzett és a személyi szabadságától megfosztott sértett személyi szabadságának megfosztását fenntartja és a sértettet munka végzésre kényszeríti. Aljas indokból vagy célból elkövetett személyi szabadság megsértésén az erkölcsileg elvetendő motívumból fakadó vagy ilyen célból megvalósított cselekményeket kell érteni. A hivatalos eljárás színlelése felölel minden olyan tevékenységet, amelyet államhatalmi, vagy államigazgatási szerv szabályszerű eljárásaként tüntetnek fel. A sanyargatáson testi és lelki szenvedést, gyötrelem okozását, kínzást kell érteni. Amennyiben azonban a sanyargatás testi sérülést, vagy halált okoz, akkor az alapeset és azzal halmazatban más bűncselekmény megállapítására kerülhet sor. A személyi szabadság megsértésének társadalomra veszélyességét fokozza, ha jelentős érdeksérelmet okoz. Az érdeksérelem lehet anyagi jellegű, valamint a sértettet ért más hátrányos – személyi, családi, erkölcsi jellegű – következmény is.

BH2002. 345., BH2001. 408., BH1998. 258., BH1998. 65., BH1997. 5., BH1996. 513.,

BH1995. 554., BH1992. 673.

Emberrablás (Btk. 175/A. §)

Btk. 175/A. §-ához:

A bűncselekmény jogi tárgya a személyi szabadság, mint alkotmányos alapjog, továbbá a vagyoni viszonyok törvényes rendje, ezen túl a közrend és a közbiztonság is. A törvényi tényállás minősített eseteiben az emberi élet elleni bűncselekmény is szankcionálásra kerül. A bűncselekménynek passzív alanya a személyi szabadságától megfosztott személy és a követelés címzettje is.

Az elkövetési magatartásnak két mozzanata van. Nevezetesen a személyi szabadságtól való megfosztás és a szabadon bocsátásnak követelés teljesítésétől való függővé tétele. A követelés lehet vagyoni és nem vagyoni jellegű egyaránt.

A bűncselekmény – figyelemmel a célzatosságra is, ami éppen a követelésben fogalmazódik meg – csak egyenes szándékkal követhető el. A Btk. 175/A. § (3) bekezdés b) pontjában írt minősített eset viszont kizárólag vegyes bűnösséggel valósulhat meg. A Btk. 175/A. § (4) bekezdésében írt minősített esetnél az eredmény vonatkozásában a cselekmény eshetőleges szándékkal is létrejöhet.

A bűncselekmény alanya bárki lehet. Ha az elkövető hivatalos személy, akkor e bűncselekménnyel halmazatban esetleg más hivatali bűncselekmény megállapítására is sor kerülhet.

A törvény az emberrablás előkészületét is büntetni rendeli.

A sértettek (személyi szabadságuktól minősített módon megfosztottak) számára tekintettel kell az emberrablást halmazatban megállapítani. Azonos sértett esetén kizárt a halmazata a kényszerítéssel (Btk. 174. §), a személyi szabadság megsértésével (Btk. 175. §), az emberöléssel (Btk. 166. §), a terrorcselekménnyel (Btk. 261. §) és a zsarolással (Btk. 321. §).

A büntetés korlátlan enyhítésének a lehetősége a befejezett emberrablás esetén merülhet fel.

A törvény az emberrablás minősített eseteit – igazodva azok társadalomra veszélyességének mértékéhez – három fokozatban határozta meg:

BH2003. 442., BH2003. 224., BH2003. 177., BH2002. 46., BH2001. 413., BH2001. 153., BH1998. 368.