«

»

jan 21

5.B Tétel: Kényszerítés, személyi szabadság megsértése, emberrablás..

5.B Tétel: Kényszerítés, személyi szabadság megsértése, emberrablás

§: Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el (0-3 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

 

  1. 1.       Jogi tárgy:

a) Az ember cselekvési szabadságához fűződő társadalmi érdek.

Alaptörvény (korábban alkotmány 55. §)

(1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

(2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.

b) A cselekvési szabadság, amely megnyilvánulhat:

  • Akaratelhatározás,
  • Akaratmegvalósítás szabadsága és
  • Az egyén akaratának megfelelő magatartást tanúsít.

 

  1. 2.       Passzív alany:

Bárki élő személy lehet, függetlenül annak cselekvőképességétől, így a kényszerítés megvalósítható a gyermekkorú és az elmebeteg személy sérelmére is.

 

  1. 3.       Elkövetési magatartás:

Kényszerítés: valami megtevésére vagy mg nem tevésére, tűrésére.

A kényszerítésnek jogtalannak kell lennie.

Jogtalanságot kizáró lehet:

-          Jogszabályi felhatalmazás például Rtv. kényszerintézkedés.

-          Szülői, nevelői felügyeleti jog biztosít lehetőséget.

-          Jogszerű birtokvédelem.

A törvény meghatározott elkövetési módot állapít meg:

-          erőszakkal vagy fenyegetéssel,

-          Erőszak: emberi testre való fizikai ráhatás alkalmazása.

-          Fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.

 

  1. 4.       Eredmény – okozati összefüggés:

Materiális bűncselekménykettős értelemben is.

a)         A törvényi tényállás egyrészt tartalmaz egy pszichés eredményt (elkövető) valamit tegyen, ne tegyen vagy tűrjön.

b)         Másrészt eredmény a jelentős érdeksérelem (a befejezéshez az utóbbi szükséges).

(Jelentős érdeksérelem: a konkrét eset összes körülményeire figyelemmel lehet megítélni. A cselekmény sértheti a passzív alany személyes érdekeit, de a közérdeket is. Személyes érdeksérelem lehet munkahelyi szakmai elismertség vagy erkölcsi megbecsülés. Például nemi zsarolás. A közérdek megsértése minden olyan cselekmény, ami a közjót szolgálja. Például a színházi világosítót kényszerítik arra, hogy az előadás alatt kapcsolja le a világítást.)

 

  1. 5.       Alany – elkövető:

Hivatalos személy kivételével bárki lehet.

 

  1. 6.       Alanyi oldal – bűnösség:

A bűncselekmény csak erőszakosan (valósulhat meg) követhető el.

A cselekmény az erőszak, illetve fenyegetés alkalmazásával már KÍSÉRLETI szakaszba jut.

DE: befejezetté csak akkor válik, ha az EREDMÉNY, azaz a jelentős érdeksérelem is bekövetkezik.

 

A bűncselekmény alternatív, csak akkor állapítható meg, ha más bűncselekmény nem valósul meg.

Több sértett esetén valóságos homogén alaki halmazatot kell megállapítani.

 

  1. 7.       Minősített esetek:

 

 

 

 

 

 

 

Személyi szabadság megsértése:

§: Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntettet követ el (0-3 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

Aki emberkereskedelemmel összefüggésben megszerzett és a személyi szabadságától megfosztott sértett személyi szabadságának megfosztását fenntartja, és a sértettet munkavégzésre kényszeríti, bűntettet követ el (2-8 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés az (1) bekezdés esetén egy évtől öt évig, a (2) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a)      aljas indokból vagy célból,

b)      hivatalos eljárás színlelésével,

c)       a sértett sanyargatásával,

d)      jelentős érdeksérelmet okozva,

e)      a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,

f)        védekezésre képtelen személy sérelmére,

g)      fegyveresen,

h)      felfegyverkezve követik el.

 

  1. 1.       Jogi tárgy:

A szabad mozgáshoz, a helyváltoztatás szabadságához fűződő társadalmi érdek.

ALAPTÖRVÉNY (Alkotmány 58. §):

XXVII. cikk

(1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához.

(2) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze.

A jogi tárgy az új alaptörvény szerint is a cselekvési szabadság MEGHATÁROZOTT KÖRÉT, nevezetesen a tartózkodási hely megválasztásának a szabadságát védelmezi.

 

  1. 2.       Passzív alany:

A bűncselekmény passzív alanya bárki lehet, akinek a cselekmény megkezdése előtt meg volt a mozgási szabadsága.

A minősített eset szerint a 18. életévét be nem töltött személy nagyobb védelmet kapott.

 

  1. 3.       Elkövetési magatartás:
  • A személyi szabadságtól való megfosztása.
  • Minden olyan cselekmény, amely alkalmas arra, hogy a sértettet megfossza mozgási, helyváltoztatási illetve tartózkodási helyének megválasztási lehetőségétől.
  • Az elkövetési magatartás általában aktív tevékenységet feltételez, de nem kizárt a mulasztással való megvalósítás sem.
  • Az elkövetési magatartásnak jogellenesnek kell lennie. Ha jogszabály jogosít fel, akkor nem valósul meg bűncselekmény.

 

  • A szakasz jelentősebb kifejezése a MEGFOSZTÁS, amely aktív és passzív magatartással valósulhat meg.
  • A Be. (1998. évi XIX. tv.) úgy határozott, hogy a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozóhatóságának haladéktalanul átadni, ha erre nincs módja, úgy a rendőrséget értesíteni. Ha ez nem valósulna meg, akkor bűncselekmény valósul meg.

 

  • Ítélkezési gyakorlat:
    • Sértett jogszabályellenes elfogása, letartóztatása,
    • Meghatározott helyen való visszatartása,
    • Tartózkodási hely elhagyására való kényszerítés,
    • Sértett lefogása, lekötözése, ajtó rázárása, zárt gyógyintézetbe szállítása,

 

  1. 4.       Eredmény – okozati összefüggés:
  • Eredmény oldalon a mozgás és helyváltoztatás lehetőségének megszűnése jelenik meg.
  • Ok-okozati összefüggésnek a személyi szabadságtól való megfosztásra alkalmas elkövetési magatartás és az eredmény között hozható fel.
  • A passzív alany olyasvalamit kénytelen tenni, amit ő nem akart. Ebben pedig közömbös lesz, hogy ennek időtartama mennyi időt vesz igénybe.
  • TEHÁT: bármilyen rövid időtartamú is a személyi szabadságtól való megfosztás, a bűncselekmény megvalósul.
  • Ez a bűncselekmény úgynevezett TARTÓS BŰNCSELEKMÉNY, ami mindaddig tart, amíg a jogellenes állapot véget nem ér, fennáll. Vagyis, amíg a passzív alany a mozgási szabadságát vissza nem kapja.
  • Fontos kérdés a befejezettség-bevégzettség relevancia.
  • Fontos, hogy ugyanazon sértett hosszabb időn keresztül történő fogvatartása természetes egység.

 

  1. 5.       Alany – elkövető:

A hivatalos személyen kívül bárki lehet az elkövető.

A hivatalos személy fogvatartása másik tényállás alá tartozik, mely a jogellenes fogvatartás bűntettét valósítja meg.

 

  1. 6.       Alanyi oldal – bűnösség:

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, célzat hiányában eshetőleges szándékkal is.

 

  1. 7.       Minősített esetek:

Súlyosabban minősül annak a cselekménye, aki az emberkereskedelemmel összefüggésben megszerzett és a személyi szabadságától megfosztott sértett személyi szabadságának megfosztását fenntartja és a sértettet munkavégzésre kényszeríti.

a)       aljas indokból vagy célból,

b)      hivatalos eljárás színlelésével,

c)       a sértett sanyargatásával,

d)       jelentős érdeksérelmet okozva,

e)       a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,

f)        védekezésre képtelen személy sérelmére,

g)       fegyveresen,

h)       felfegyverkezve követik el.

 

  1. 8.       Emberrablás

§: Aki mást személyi szabadságától erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, illetve védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntettet követ el (2-8 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés (5-15 év) szabadságvesztés, ha az emberrablást

a)      bűnszövetségben;

b)      fegyveresen;

c)       hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen követik el.

 

A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablást

a)      különösen súlyos hátrányt;

b)      halált okozva követik el.

 

A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablás szándékos emberölést is megvalósít.

Aki emberrablásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az emberrablást — mielőtt abból súlyos következmény származott volna — önként abbahagyja.

Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül, és erről az érintett személyt vagy a hatóságot, mihelyt teheti, nem tájékoztatja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha az emberrablást legalább megkísérelték.

 

  1. 9.       Jogi tárgy:
  • Természetes személyek személyi szabadságához (fűződő), illetve kényszermentes cselekvéséhez fűződő társadalmi érdek.
  • A törvényi tényállás minősített eseteiben az emberi élet elleni bűncselekmény is szankcionálásra kerül.

 

  1. 10.   Passzív alany:
  • Személyi szabadságától megfosztott személy és a követelés címzettje is.
  • A kettő egybe is eshet, de általában ez két külön személy szokott lenni. Például amikor a megfosztottnak kell intézkednie, a saját számlájáról, hogy az emberrablónak pénzt utaljanak.

 

  1. 11.   Elkövetési magatartás:

 

  1. 12.   Alany – elkövető:

 

  1. 13.   Eredmény – okozati összefüggés:

 

  1. 14.   Alanyi oldal – bűnösség:

 

  1. 15.   Minősített esetek: