«

»

jan 21

Büntetőjog Záróvizsga “B” tételek (KRE ÁJK)

1.B. Tétel: Emberölés

 

  1. 1.       Def.:

Aki mást megöl, bűntettet követ el (5-15 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

Az emberölésre irányuló előkészületet bűntett. (0-5 év)

A gondatlan emberölés vétség. (1-5 év)

 

  1. 2.       Erős felindulásban elkövetett emberölés:

Aki mást, méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntettet követ el. (2-8 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Tényállás szerkezete:

-          az emberölésnek két alapesete van

  • szándékos emberölés
    • minősített esetek 166. § (2)
    • privilegizált esetek 167. § (külön tényállás)
    • előkészület 166. § (3)
    • kísérlet (általános rész tényállásszabályainak megfelelően bírálandó)
    • gondatlan emberölés

 

  1. 3.       Jogi tárgy:

-          emberi élet,

-          testi épség és egészség megóvásához,

-          fenntartásához fűződő társadalmi érdek.

 

  1. 4.       Passzív alany:

-          elkövetőtől különböző,

-          MÁS élő ember

  • Tehát az öngyilkosság nem bűncselekmény
  • DE: a segítségnyújtás öngyilkossághoz már az.

-          FONTOS: ha több ember  akkor nem több rendbeli alapeset, hanem egyrendbeli minősített eset. Kivéve emberölés előkészületét.

 

  1. 5.       Elkövetési magatartás:

-          tényállásszerű ölési magatartás, amely olyan tevés, vagy mulasztás, amely alkalmas a tényállásban megfogalmazott (ölés) eremény megvalósítására.

-          Nyitott törvényi tényállás, mivel az ölés tevéssel és mulasztással is megvalósítható.

-          A) Aktív tevőleges magatartás:

  • Fizikai erő,
  • Tárgy,
  • Áram igénybevétele,
  • Más személyt eszközként használ fel,
  • Pszichés ráhatást gyakorol másra,

-          B) Passzív (mulasztásos) magatartás:

  • Erkölcsi/jogi (de nem büntetőjogi értelemben) kötelessége volna egy olyan aktív cselekvés kifejtésére, amit elmulaszt. Ennek a mulasztásnak azonban halálos kimenetele lesz.
  • Büntetőjogi kötelezettségáll fenn.

 

  1. 6.       Eredmény – okozati összefüggés:

-          sértő típusú,

-          befejezettséghez szükséges az ok-okozati összefüggésben a sértett halála,

-          DE: a magatartásnak alkalmasnak kell lennie a cselekmény előidézésére.

-          FONTOS: amíg tényállásszerű eredmény nem valósul meg, nem következik be, addig csak kísérlet megállapításának van helye.

 

  1. 7.       Alany:

-          bárki „aki” … lehet az elkövető.

-          A tettesi cselekmény lehet közvetlen és közvetett.

-          A bűncselekmény bármelyik elkövetési formában végrehajtható.

-          Az önálló tettes saját cselekményével akár eszköz, akár állat felhasználásával is elkövetheti a cselekményt.

-          Közvetett tettes egy másik személyt használ fel akinek büntetőjogi felelőssége kizárt. Ilyen lehet a kóros elmeállapotú vagy a gyermek.

-          Társtettesség akkor állapítható meg, ha a tettesek szándékegységben cselekedtek.

 

  1. 8.       Alanyi oldal – bűnösség:

-          a bűncselekmény szándékos és gondatlan alakzata is bűncselekmény.

-          Szándékos emberölés megvalósulhat

  • Egyenes és
  • Eshetőleges szándékkal egyaránt.

-          FONTOS: a szándék vizsgálata az elhatárolás miatt, hiszen nem mindegy, hogy az elkövető szándéka csak a testi sértésre irányult, esetleg emberölésre irányult.

-          Gondatlan emberölés esetén lehet:

  • Tudatos gondatlanság: az eredmény lehetőségét ugyan előre látja, de KÖNNYELMŰEN bízik annak elmaradásában.
  • hanyag gondatlanság: nem látja előre a következményt, mert a tőle elvárható körültekintést és a figyelmet nem tanúsítja.

 

  1. 9.       Elhatárolási kérdések:

-          elhatárolás kérdésében az LB 15. számú irányelve ad iránymutatást.

-          A halált okozó testi sértés és az emberölés elhatárolása szempontjából annak van jelentősége, hogy az elkövető szándéka még eshetőlegesen sem irányul a sértett életének a kioltására, hanem kizárólag testi sérülés okozására; és a magatartásával okozati összefüggésben bekövetkezett halálos eredmény tekintetében a bűnösség kizárólag gondatlanság formájában jelentkezhet. Ha azonban az elkövető tudata átfogja a sértett élete kioltásának a lehetőségét, és ebbe belenyugodva cselekszik: az eshetőleges szándékkal elkövetett emberölés megállapításának van helye.

 

  1. 10.   Tévedés:

a) irreleváns tévedés:
- személyében való tévedés: amikor „A” helyett „B”-t lövi le.

- okozatosságban: lelőtte  zsák  folyó  majd fulladásban halt meg.

b) elvétés:

- szándékosság esetén kísérlet megvalósul ugyan.

- gondatlanság esetén befejezett lesz.

c) ténybeli tévedés:

- vérző sebesült -> elkövető nem segít -> sebesült meghal -> aki az elkövető fia volt -> ami így nem emberölés lesz, hanem segítségnyújtás elmulasztása.

 

  1. 11.   Stádiumok:

- kísérlet: cselekményt megkezdte, de nem fejezte be, eredmény elmaradt.

- előkészület: Ha a törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik vagy a közös elkövetésben megállapodik.

- befejezett: amikor az eredmény bekövetkezett az áldozat meghalt.

- bevégzett:

 

  1. 12.   Szándékos emberölés minősített esetei:

a minősítést két csoport alapján határozhatjuk meg, így két csoport szerint osztályozhatjuk a minősített eseteket.

a) Passzív alanyok tekintetében minősített esetnek számít:

-          hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetőleg emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen,

-          több emberen,

-          sok ember életét veszélyeztetve (minimum 6 személy)

-          14. életévét be nem töltött személy sérelmére,

-          védekezésre képtelen személy sérelmére.

 

b) alanyi/tárgyi oldalon felmerülő körülmények szerinti minősített esetek:

-          előre kitervelten,

-          nyereségvágyból,

-          más aljas indokból vagy célból,

-          különös kegyetlenséggel,

-          különös visszaesőként.

 

 

 

 

 

 

  1. 13.          Erős felindulásban elkövetett emberölés:

§: Aki mást, méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntettet követ el (2-8 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Az erős felindulásból elkövetett emberölés a szándékos emberölés egy speciális, enyhébb megítélésű esete.

A törvényi tényállásban szereplő erős felindulás az indulatnak, az érzelmi fellobbanásnak (affektus) jelentős fokát jelenti.

 

  1. 14.   Megállapításának feltételei (a három tényező egyidejű fennállására v an szükség):

a)       az ölési szándék erős felindulásban keletkezzen (ép lélektanilag értendő),

b)       az erős felindulás méltányolható (külső) okból származzon,

c)       az elkövető ölési cselekményét is erős felindulásban (szinte azonnal) hajtsa végre.

 

  1. 15.   Passzív alanya:
  • bárki lehet.

 

  1. 16.   Aktív alanya:
  • bárki, akinél ép lélektani alapon alakul ki az érzelmi felindultság.

 

  1. 17.   Alanyi oldala – bűnösség:
  •  A bűncselekmény értelemszerűen csak szándékosan hajtható végre.

 

  1. 18.   Indulat:

-         érzelmi fellobbanás, amely lehet patológiás (kóros) illetve fiziológiás (éplélektani), melyet az elkövetőn kívülálló külső körülmények váltják ki. Beszűkül a tudat, de nem tudattorzulás történik.

 

  1. 19.   Méltányolható külső ok:

-         akkor állapítható meg, ha a rögtönös cselekményt külső ok lobbantja fel.

-         Jogos védelmi helyzet megszűnését követő időátlépéskor nem állapítható meg, például visszamegy az indulatos személy.

-         Többnyire a társadalmi moráltól függ, hogy mi tekintendő „erkölcsileg” méltányolhatónak.

Rögtönös cselekmény: a cselekmény és a szándék kifejlődése között viszonylag rövidebb idő teljen el.

 

  1. 20.   Elhatárolás:

-         jogos védelem mértékének túllépése és

-         erős felindulás között lehetséges.

 

Kommentár a Btk. 166. §-ához:

A bűncselekmény jogi tárgya az emberi élet. A cselekmény passzív alanya az élő ember, míg alanya bárki lehet.

Az elkövetési magatartás a törvényi tényállás nyitott jellegéből adódóan lehet mind cselekvés, mind mulasztás.

Az emberölés mulasztással történő elkövetése csupán meghatározott feltételek megléte esetén lehetséges. Az egyik ilyen, hogy a halálhoz vezető folyamat az elkövető magatartásától függetlenül induljon meg. Az elkövetőnek ezt a folyamatot fel kell ismernie és szándékosan elmulasztania az – egyébként általa reálisan elhárítható – eredmény bekövetkezésének megakadályozását. Ezen feltételek megvalósulása esetén is csak akkor valósul meg a bűncselekmény, ha az elkövető – általa felismerten – kötelezve volt az elhárításra.

Az emberölés materiális bűncselekmény, ami a passzív alany halála beálltával válik befejezetté, egyben szükségszerű, hogy az elkövetői magatartás és az eredmény között ok-okozati kapcsolat álljon fenn.

Az emberölés bűntette csak szándékosan – ezen belül azonban mind egyenes, mind eshetőleges szándékkal – követhető el.

Az emberölés tekintetében a Btk. 14. § meghatározásai értelemszerűen érvényesülnek.

Az emberölés alanya minden 14. életévét betöltött, beszámítási képességgel rendelkező személy lehet. A tettesség általános szabályainak megfelelően az emberölés is elkövethető közvetlen, közvetett és társtettesként is.

Az emberölés előkészülete esetében az elkövető – ellentétben a kísérlettel – nem kezdi meg a különös részi tényállásban rögzített magatartás kifejtését, azt még csak részben sem valósítja meg.

A rendbeliséget illetően a Legfelsőbb Bíróság az 5/1999. büntető jogegységi határozatában kimondta, hogy, amennyiben az emberölés előkészülete több ember megölésére irányul, akkor az emberölés előkészületének bűntette is több rendbeli, függetlenül attól, hogy a megkísérelt, vagy befejezett több emberen elkövetett emberölés [Btk. 166. § (2) bek. f) pon] törvényi egység folytán egyrendbeli bűncselekmény lenne.

Minősített esetek:

Az előre kitervelten való elkövetés a cselekmény alanyi oldalához fűződő minősítő körülmény. Előre kitervelten követi el az emberölést, aki a cselekmény véghezvitelének helyét, idejét és módját átgondolja, az akadályozó és segítő tényezőket felméri, a lényeges előkészületi, elkövetési körülményeket számításba veszi. Az előre kiterveltséget céltudatos cselekvés és azt egyenes ölési szándék jellemzi

A nyereségvágyból való elkövetés a törvényi megfogalmazás és a közfelfogás szerint is aljas indokból illetve célért való elkövetés. A törvény normaszerkesztési szempontokból szétválasztotta a nyereségvágyat és az aljas indokot, célt, ugyanakkor egyenlőségjelet tett közéjük, amikor úgy fogalmazott, hogy „b) nyereségvágyból, vagy c) más aljas indokból, illetve célból …. követik el”.

A nyereségvágyból való elkövetés csak abban az esetben állapítható meg, ha a terhelt szándéka már az ölési cselekmény megkezdésekor a számára idegen dolog, vagyoni érték megszerzésére irányul

Az aljas indokból, illetve célból elkövetett emberöléseket öleli fel – a Legfelsőbb Bíróság 15. számú Irányelve szerint -, mindazok a cselekmények, amelyeket erkölcsileg elvetendő indokból, vagy célból követtek el. A cél és az indok a szándékfajták megkülönböztetése szempontjából bír jelentőséggel.

A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés megállapításánál az emberiességi és erkölcsi szempontok bírnak relevanciával. Az ölés maga általában kegyetlen jellegű cselekmény, amely az esetek nagy számában durva elkövetéssel párosul. Az emberi élet kioltása bizonyos fokú kegyetlenséggel jár. A jogalkotó nem ezt a kegyetlenséget sújtja a súlyosabb minősítéssel, hanem „az átlagosat lényegesen meghaladó, rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, gátlástalanul, az emberi méltóság mély megalázásával vagy az elkövető emberi mivoltából kivetkőzve véghezvitt cselekmények” (15. számú Irányelv II/4.)

A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés nem csupán egyenes, hanem eshetőleges szándékkal is megvalósítható. A különös kegyetlenséggel való elkövetést csak és kizárólag élő passzív alany sérelmére lehet elkövetni. A sértett halála utáni feldarabolás, elégetése a fenti minősítést nem alapozza meg.

A Btk. 166. § 2 bekezdésének e) pontjában meghatározott minősített eset a sértettek speciális tulajdonságai által indokolt fokozott védelmet valósítja meg. A Btk. 137. § 1. pontjában meghatározott hivatalos, a 3. pontban meghatározott külföldi hivatalos személy, valamint a 2. pontban részletezett, közfeladatot ellátó személyek, illetve ezen személyek támogatóinak, védelmezőinek fokozott büntetőjogi védelmét szolgálja a sérelmükre – meghatározott körülmények között – elkövetett élet elleni cselekmények minősített esetként való szabályozása.

A gyakorlatban többször előfordul, hogy a hivatalos személy sérelmére e minőségének megszűnését követően, de a korábbi hivatalos eljárása miatt követik el az emberölést. Ilyenkor nincs mód a hivatalos személy ellen elkövetett emberölés megállapítására, ellenben ez a körülmény az aljas indokból való elkövetés megállapítására alapot nyújt (15. számú Irányelv).

Az 1977. évi 22. törvényerejű rendelet hirdette ki a nemzetközileg védett személyek, köztük a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről szóló, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXVIII. ülésszakán, az 1973. évi december hó 14. napján elfogadott egyezményt.

A több emberen elkövetett emberölés külön minősítő körülményként való szabályozását a cselekmény kiemelkedő társadalomra veszélyessége és ehhez képest a halmazati szabályok által nyújtott lehetőségek elégtelensége indokolta. A több emberen elkövetett emberölés összefoglalt bűncselekmény (delictum complexum).

A Legfelsőbb Bíróság 15. számú Irányelve a sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberöléssel kapcsolatban kimondja, hogy „sok emberen – a sértettet ide nem számítva – határozatlan számú vagy meghatározott, de nagyobb létszámú személyek összességét kell érteni, veszély pedig az elkövetési cselekménnyel összefüggésben álló, még létre nem jött olyan helyzet vagy esemény, amelynek bekövetkezése a fenyegetett személyek életét, testi épségét vagy egészségét jelentősen sértené, illetőleg károsítaná”.

5/1999. büntető jogegységi határozat az előkészületi cselekmények egy- vagy többrendbeli előkészületi cselekménnyé minősítésének feltételeiről, valamint az emberölés előkészületének bűntette többrendbelinek minősítése feltételéről

2/1998. Büntető Jogegységi Határozat a Btk. 322. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint minősülő kifosztás bűntettének megállapításáról, ha az elkövető nyomban a sértett megölése után veszi el annak értékeit

BH2003. 308. I. A hanyag gondatlanságból elkövetett emberölés vétségét valósítja meg az a szülő, aki az 5 éves, valamint a 2 és fél éves gyermekeit a súlyosan mozgáskorlátozott nagyszülő felügyeletére bízza úgy, hogy a lakásban a gyufa a gyermekek számára hozzáférhető, és így a gyermekek egyike a bútor meggyújtásával halálos kimenetelű füstmérgezést okoz.

BH2003. 141. I. Az emberölés aljas indokból elkövetetettként minősül, ha az elkövető az ölési cselekményt a felelősségre vonás elkerülése végett valósítja meg; ennek a minősítésnek a megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a büntetőeljárás később a terhelt felelősségének a mellőzésével, avagy korlátozottabb felelőssége megállapításával zárulhat.

II. A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés megállapításánál nincs jelentősége annak, hogy a sértett szubjektíve érzett-e fájdalmat, vagy pedig a cselekmény véghezvitelének már a kezdetén eszméletlen állapotban volt; a súlyosabb jogi értékelés alapja a véghezvitel módjához kapcsolódó, kiemelkedően magas fokú társadalomra veszélyesség.

III. Az ölési cselekmény helyszínén tűz okozása nem vonható a különös kegyetlenséggel elkövetés minősítés alá, kizárólag a cselekmény nyomai eltüntetésére irányuló magatartásnak tekinthető, ha a tűzgyújtás az ölési cselekmény befejezése után történik.

BH2003. 48. A vádlottól több mint három méterre álló sértettel szemben a késnek szúrásra emelése még nem tekinthető az emberölés bűntette megkezdésének; a cselekmény nem emberölés bűntette kísérletének, hanem emberölés előkészülete bűntettének minősül.

BH2003. 2. I. A nyereségvágyból elkövetett emberölés társtettességben megvalósításánál az alanyi feltételként jelentkező szándék- és akarategységen felül az a tárgyi ismérv is szükséges, hogy magát a tényállásszerű ölési magatartást közösen valósítsák meg; ha az önálló tettesi magatartást kifejtő elkövető arra vonatkozó kérdésére, hogy a cselekmény passzív alanyát megölje-e, a társa egyetértő nyilatkozatot tesz: pszichikai bűnsegélyért vonható felelősségre.

II. A halált okozó testi sértés és az emberölés elhatárolása szempontjából annak van jelentősége, hogy az elkövető szándéka még eshetőlegesen sem irányul a sértett életének a kioltására, hanem kizárólag testi sérülés okozására; és a magatartásával okozati összefüggésben bekövetkezett halálos eredmény tekintetében a bűnösség kizárólag gondatlanság formájában jelentkezhet. Ha azonban az elkövető tudata átfogja a sértett élete kioltásának a lehetőségét, és ebbe belenyugodva cselekszik: az eshetőleges szándékkal elkövetett emberölés megállapításának van helye.

BH2002. 211. Az emberölés kísérletétől való önkéntes elállására, az önkéntes eredmény-elhárításra vagy a jogos védelmi, illetőleg a végszükségbeli helyzetre eredményesen nem hivatkozhat az az elkövető, aki a nagyméretű késsel a sértett szívére irányzott szúrás után a sértettet magára hagyja, és a sértett kórházba szállításával az élete megmentéséről kívülálló személyek gondoskodnak.

BH2001. 52. I. A gondatlanságból elkövetett emberölés vétségét – a hanyag gondatlanság (negligencia) szintjén – megvalósítja a vádlott, aki a mérgező hatású permetezőszert barackpálinkás üvegben a nyári konyhában tárolja, melyből az édesapja fogyaszt, és halálos mérgezést szenved, holott a vádlott tudta, hogy az édesapjának gyenge a látóképessége, valamint az a szokása, hogy a lakásban rendszeresen szeszes ital után kutat.

II. Gondatlanságból elkövetett emberölés esetén – az eredményhez fűződő pszichikus viszony sajátos jellege folytán – a közeli hozzátartozó sérelmére elkövetés a büntetés kiszabása során nem értékelhető súlyosító körülményként.

BH2000. 236. I. A gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége miatt nem vonható büntetőjogi felelősségre az az édesanya, aki a kisgyermekeit néhány percig közvetlen őrizet és felügyelet nélkül hagyja, és ezalatt az egyébként zárva tartott ablak kinyitása folytán a kétéves kisgyermek a tízemeletes ház ablakán kizuhanva halálos sérülést szenved.

BH1999. 52. Az emberölésnek nem az előkészületét, hanem a kísérletét valósítja meg az elkövető, aki az esti sötétségben a magatehetetlenül ittas és sötét ruhában levő sértettet a jelentős forgalmú, erős ívben balra ívelő közútra löki azért, hogy őt egy arra haladó jármű halálra gázolja.

H1996. 407. I. Az eshetőleges szándékkal elkövetett emberölés kísérletét valósítja meg a fiatalkorú vádlott, aki a gyermekkorú sértettet védekezésre képtelenné teszi, ezután a fejét többször a vízbe meríti, és esetenként csaknem egy percig a víz alatt tartja, majd a sértett nyakát két kézzel közepes erővel megragadja.

II. Az emberölés befejezett kísérlete esetén az önkéntes elállás megállapítása kizárt, és nem kerülhet szóba az önkéntes eredményelhárítás sem, minthogy nem az elkövetőnek, hanem a sértett rokonának a közbeavatkozása és a sértettnek az azonnali kórházi kezelésbe vétele iránti intézkedése hárította el a sértett halálának a bekövetkezését.

Btk. 166/A. §-ához:

Hatályon kívül helyezte a megelőző alcímmel együtt a 2003. évi II. törvény 88. § (1) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2003. március 1-jétől.

Kommentár Btk. 167. §-ához:

1. Az erős felindulásban elkövetett emberölés a Btk. 166. § szerinti emberölés privilegizált esete, amely tárgyi oldalon megegyezik azzal, az alanyi oldalon azonban lényeges eltérést mutat. Egyaránt az emberi élet a védett jogtárgy. Ezen túlmenően az elkövetési magatartásra nézve ugyancsak irányadóak a 166. §-nál kifejtettek.

Az erős felindulásban elkövetett emberölés speciális büntetőjogi megítélésének feltétele az ölési szándék kialakulásának méltányolható volta, és a cselekmény rögtönössége. A fiziológiai, vagy patológiás eredetű indulat, érzelmi fellobbanás (affektus) tudatszűkítő hatása az, ami a büntetőjog szempontjából jelentőséggel bír. Az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapítására a fiziológiás affektus adhat alapot Az indulat ebben az esetben ép lélektani alapon alakul ki.

2. A privilegizált eset megállapításának feltétele, hogy az erős felindulás méltányolható okból származzék. További feltétel, hogy a méltányolható ok az elkövetőn kívüli, külső körülmény legyen. Az erős felindulás megállapíthatóságának további feltétele, hogy a felindulás oka erkölcsileg méltányolható legyen.

A Legfelsőbb Bíróság 15. számú Irányelvében rögzíti, hogy „a jelentéktelen sérelmet követő túlméretezett indulatkitörés -méltányolható ok hiányában – nem alapozza meg az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapítását.”. Nem tekinthető erkölcsileg menthetőnek az erős felindulás, ha annak oka az, hogy a szülei, vagy más felmenői szidalmazzák őt. Ezzel kapcsolatban utalni kell a jogos védelemmel kapcsolatban elmondottakra, ahol a kitérési kötelezettségre vonatkozó szabályok kerültek kifejtésre. Az erős felindulás megállapíthatóságának alapfeltétele, hogy az ne csupán a terhelt bensőjéből, pszichéjéből fakadjon, hanem azt valamely külső ok váltsa ki.

BH2002. 214. I. Az emberölés és a halált okozó testi sértés elhatárolása szempontjából a Legfelsőbb Bíróság 15. számú Irányelvében megjelölt tárgyi és alanyi körülmények vizsgálata alapján kell jogi következtetést levonni arra nézve, hogy az elkövető szándéka a sértett életének a kioltására, avagy testi sérülés okozására irányult-e.

II. Az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapítását kizárja, ha az elkövető indulata nem váltott ki tudatszűkítő hatást, annak kialakulásában szerepe volt az önhibából eredő ittasságának, és a sértett kifogásolható magatartásának súlya objektíve sem áll arányban az elkövető magatartásával.

BH2001. 461. Az erős felindulásban elkövetett emberölés esetében az indulat méltányolható okból keletkezésének a megállapítása szempontjából vizsgálni kell az elkövető és a sértett között fennálló érzelmi viszonyt, valamint a korábbi és az elkövetést közvetlenül megelőző cselekményeket, ezek ismeretében kell állást foglalni, hogy az ép lélektani alapon kialakult intenzív indulat az elkövetőn kívül álló ok hatására jött-e létre, és hogy az erkölcsileg bizonyos fokig menthető-e.

BH1998. 160. I. Az emberölésnek erős felindulásban elkövetettként minősítését kizárttá teszi, ha az elkövető az őt ért sérelem és az ölési cselekményt megvalósító véghezvitel közötti időben olyan célszerű és logikus magatartást tanúsított, amelynek folytán nem vonható le olyan következtetés, hogy az indulata olyan mértékű volt, mely a tudatát elhomályosította.

II. A vádlott meghatalmazott védője a büntetőeljárás során nem igényelheti a munkadíjának bűnügyi költségként való megállapítását és a vádlottnak ennek megfizetésére kötelezését, arra hivatkozással, hogy a vádlott a munkadíját nem fizette meg.

BH1994. 235. Emberölés bűntette helyett társtettesként, erős felindulásban elkövetett emberölés megállapítása olyan vádlottak esetében, akik a jogtalanul támadó, de a támadás elhárítása folytán magatehetetlenné vált sértettet a jogos védelmi helyzet megszűnése után megölik.

BH1992. 371. Emberölés esetén az indulat hatása alatt történt elkövetés önmagában nem alapozza meg az erős felindulásban elkövetés megállapítását.

BH1992. 294. Az emberölésnek erős felindulásban elkövetettként minősítése kizárt, ha az elkövető apjának a kihívó magatartása váltotta ki a vádlott indulatát, de az nem tekinthető erkölcsileg méltányolható okból keletkezettnek és tudatát elhomályosító jellegűnek.

BH1985. 172. Az emberölésnek erős felindulásban elkövetettként minősítése és a büntetés kiszabása során a kóros elmeállapot értékelése nem zárja ki egymást.

 

2. B Tétel: Öngyilkosságban közreműködés, magzatelhajtás.

 

  1. 1.       Öngyilkosságban közreműködés:

§: aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetésére segítséget nyújt, …

  • ha az öngyilkosságot:
    • megkísérelték vagy
    • elkövetik —–>akkor bűntettet követel.

 

A modern büntetőjogi felfogás az öngyilkosságot erkölcsileg elítéli, de annak elkövetését illetve megkísérlését nem tekinti bűncselekménynek. Társadalomra veszélyesnek minősül azonban azoknak a magatartása, akik az öngyilkost tettére rábeszélik vagy a cselekményhez segítséget nyújtanak.

Ennek megfelelően:

  • sui generis tényállás
  • az öngyilkosság nem bűncselekmény, de az abban való közreműködés igen.

 

  1. 2.       Jogi tárgy:
  • az emberi élethez fűződő társadalmi érdek.

 

  1. 3.       Passzív alany – sértett:
  • élő MÁS ember.
  • DE: speciális megítélés lehet „rábírás” esetén, ha a sértett áldozat
    • Gyermekkorú vagy
    • kóros elmeállapotú.

 

  1. 4.       Elkövetési magatartások lehetnek a:
  • rábírás ——–> szándékkiváltó hatású
  • segítségnyújtás ———> szándékerősítő hatású
    • tényálláson kívül álló objektív büntethetőségi feltételek (nem eredmény). ——–> ha az öngyilkosságot elkövetik vagy megkísérlik.
    • A bűncselekménynek csak befejezett alakzata van.
    • Az öngyilkosságra rábírás természetére nézve felbujtói tevékenység, vagyis olyan ráhatás, amely az öngyilkosság elkövetésére irányuló elhatározáshoz a döntő motívumot szolgáltatja.
    • Az öngyilkosság elkövetéséhez történő segítségnyújtás tulajdonképpen bűnsegédi magatartás. Az öngyilkosság helyszínén való puszta jelenlét a bűncselekmény miatti felelősséget nem alapozza meg, ilyen magatartás adott esetben segítségnyújtás elmulasztásaként értékelhető.
    • FONTOS:

nem eredmény –> nem eleme a szándéknak –> nem kell, hogy ezt kívánja az elkövető, sem hogy belenyugodjon. Mindezek mégis fennállnak.

 

  1. 5.       Alany – elkövető:
  • bárki, aki … (rábír, segítséget nyújt, egyéb.)
  • bírói gyakorlatban előfordul, hogy az emberölés közvetett elkövetőjének minősül.
  • más álláspont szerint: emberölés közvetlen tettese, csupán pszichikai ráhatást alkalmazott.

Btk. 20. §: közvetett tettes: Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés miatt nem büntethető vagy tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.

  • FONTOS: gyermekkorú esetén nem öngyilkosságban közreműködés esete valósul meg, hanem minősített esete az emberölésnek. Ez egyrészről a 14. életévét be nem töltött személy, másrészt az öngyilkosság nem szándékos okok miatt igaz.
    • mivel így nem közvetett tettes lesz, hanem elkövető.
    • Tettes, felbujtás, bűnsegély problematikája kérdésessé válik.

 

  1. 6.       Alanyi oldal – elkövető:

Szándékos elkövetés, amely lehet tevés és nem tevés, tehát egyenes szándék és eshetőleges szándék egyaránt.

 

  1. 7.       Elhatárolás:
  • az öngyilkosságba kergetéstől

Miért?

  • Fizikai és/vagy pszichikai ráhatás, amitől passzív alany kilátástalannak ítéli meg saját helyzetét –> öngyilkosság –> emberölés. Ilyen a MySpace öngyilkosság kérdésköre.

 

 

  1. 8.       Eutanázia jellegű esetek:

Gyógyíthatatlan betegnek például:

  • Ölébe dobja a fekete mambát.
  • Kezébe adja a méreginjekciót.

Öngyilkosság az „elkövető” hanyagsága miatt jut eszközhöz.

  •             Ez nem öngyilkosság, de lehet hanyag veszélyeztetés.

 

Magzatelhajtás:

 

§: Aki más magzatát elhajtja, BÜNTETTET követ el (0-3 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

Minősített esetek:

Ha a magzatelhajtást

  • üzletszerűen,
  • a nő beleegyezése nélkül,
  • súlyos testi sértést vagy üzletszerűen követik el ——————à (1-5 év)

Privilegizált esetek:

  • Ha a magzatelhajtás halált okoz (1-8 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

Továbbá az a nő, aki magzatát elhajtja vagy elhajtatja VÉTSÉGET követ el. (0-1 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

 

  1. 9.       Jogi tárgy:
  • A magzat élete.
  • A nő egészsége, testi épsége védelméhez fűződő társadalmi érdek.

 

  1. 10.   Elkövetési tárgya:
  • Élő méhmagzat à büntetőjogi oltalom alatt áll a fogantatástól a tolófájásokig. (Embrió + Magzat = Büntetőjogi oltalom.)

 

  1. 11.   Passzív alanya:
  • A nő az, kivételt képez ez alól, ha ő végzi el az elhajtást.

 

  1. 12.   Elkövetési magatartás:

a)       más magzatának elhajtása,

b)       saját magzat elhajtása, vagy elhajtatása.

 

a) Elhajtásról beszélünk minden olyan cselekmény esetén, melynek következtében a magzat elpusztul. A magzatelhajtás általában aktív magatartással valósul meg, mulasztással történő elkövetés a gyakorlatban nem ismert. Materiális bűncselekmény, mely akkor válik befejezetté, ha a magzat elpusztul. A bűncselekmény megállapításának egyik feltétele az elkövető magatartása és az eredmény közötti okozati kapcsolat fennállása.

 

b) A magzatelhajtás második alapesete: melyet maga a terhes nő valósít meg, kétféle elkövetési magatartással: elhajtással vagy elhajtatással. Elhajtatás: Ha nem a terhes nő végzi el a terhességet megszakító beavatkozást, hanem ezt mással végezteti el.

 

Továbbá a tankönyv alapján:

  • A magzat életének a jogellenes és bűnös kioltása
    • Áll alaptényállás: Aki más magzatát elhajtja, BÜNTETTET követ el (0-3 év) szabadságvesztéssel büntetendő.
    • Minősítő körülmény: Ha a magzatelhajtást
      • üzletszerűen,
      • a nő beleegyezése nélkül,
      • súlyos testi sértést vagy üzletszerűen követik el ——————à (1-5 év)
      • Privilegizált eset: Ha a magzatelhajtás halált okoz.
      • Valamint a nő saját cselekedete.
      • Az elhajtás lehet:
        • Aktív (tevőleges) tevékenység és
        • Passzív (mulasztásos) tevékenység -> orvos gyógyszerrel megakadályozhatná a vetélést, vagy elhajtást de ezt elmulasztja, és így mulasztása okozza a magzat elhajtását/vetélését.
        • Jogellenességet kizáró ok:
          • a terhesség 12. hetéig a magzatelhajtás végrehajtható, azonban kizárólag jogszabályi felhatalmazásra, ha indokolt ennek elvégzése.
          • Ezen indokok lehetnek.
            • Egészségi állapotra tekintettel,
            • Válsághelyzetben vagy
            • Többes terhesség esetén.

 

  1. 13.   Eredmény – okozati összefüggés:
  • Méhmagzat elpusztulása
  • DE: felvetődik a kísérlet lehetősége, melyből következik, hogy az alkalmatlan kísérlet problematikája is felmerül.
  • DE: ha a magzat nem élő, akkor nincs bűncselekmény, mert nincs magzatelhajtás sem.
  • Van olyan eset is például, ha a nő nem terhes, de azt hiszi, és beavatkozást színlelnek ellenérték fejében, akkor -> csalás + testi sértés valósul meg ez esetben.

 

  1. 14.   Alany – elkövető:

c)       a terhes nőn kívül bárki,

d)       speciális alanya: csak a terhes nő lehet.

Tankönyv szerint:

  • Tettes: bárki lehet, kivéve az állapotos nő. ->Ha az állapotos nő az elkövető, akkor a (4) bekezdés érvényesül.
  • Társtettes: ha többen végzik a beavatkozást. A többi, aki segédkezik társtettes lesz.
  • A nő kérte a beavatkozást, akkor a beavatkozó lesz az önálló tettes és a nő is.

 

  1. 15.   Alanyi oldal:
  • Az elkövetést csak szándékosan lehet megvalósítani.
    • Aktív (tevőleges) tevékenységgel és
    • Passzív (mulasztásos) tevékenységgel egyaránt meg lehet valósítani -> például az orvos gyógyszerrel megakadályozhatná a vetélést, vagy elhajtást de ezt elmulasztja, és így mulasztása okozza a magzat elhajtását/vetélését.

 

  1. 16.   Minősített esetek:
  • Minősítő körülmény: Ha a magzatelhajtást
    • üzletszerűen,
    • a nő beleegyezése nélkül,
    • súlyos testi sértést vagy üzletszerűen követik el.
    • Privilegizált eset: Ha a magzatelhajtás halált okoz.

 

  1. 17.   Egység, halmazat:
  • Az orvos által elkövetett magzatelhajtás és a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége nem állapítható meg halmazatban, mert ez ugyanannak a jogellenes magatartásnak a kétszeres értékelését jelentené.

 

Kommentár:

Btk. 168. §-ához:

1. A bűncselekmény jogi tárgya az emberi élet. A passzív alany bármely élő személy lehet korra, nemre, egészségi állapotra tekintet nélkül. Jelentőséggel bír a passzív alany beszámítási képessége, ezzel kapcsolatban a Btk. 23-24. §-nál kifejtettek érvényesek.

2. Az öngyilkosságban közreműködés járulékos jellegű. Ebből következően a bűncselekmény miatt kizárólag akkor vonható az elkövető felelősségre, ha az öngyilkosságot legalább is megkísérelték.

3. A cselekmény elkövetési magatartása kétirányú. Első fordulatban a másnak öngyilkosságra történő rábírása, második fordulatban az öngyilkossághoz történő segítségnyújtás.

4. Az alanyi oldalt tekintve kiemelést érdemel, hogy az elkövetési magatartás csak szándékos lehet. A szándék fajtáit tekintve mind egyenes, mind eshetőleges szándékkal elkövethető a cselekmény, de mint az ölési cselekményeknél általában, ezen cselekmény esetében is az egyenes szándék a tipikus.

5. A bűncselekmény alanya az öngyilkos kivételével bárki lehet. Abban az esetben, ha közös öngyilkosságot követnek el, a kezdeményező – életben maradása esetén – a jelen tényállás szerint vonható felelősségre.

6. A rábírás szempontjából büntetőjogi relevanciája van annak, hogy a sértett rendelkezik-e beszámítási képességgel. Amennyiben a „felbujtó” beszámítási képességgel nem rendelkező személyt bír rá az öngyilkosságra, akkor valójában a passzív alany maga hajtja végre az ölési cselekményt a rábírás hatására. Éppen ezért ilyen esetben a terhelt nem az öngyilkosságban közreműködés miatt felel, hanem mint közvetett tettes a Btk. 166. § (1) bekezdésében meghatározott emberölés bűntette miatt.

BH1983. 7.

 

 

Magzatelhajtás (Btk. 169. §)

Btk. 169. §-ához:

1. A magzatelhajtás bűntettének jogi tárgya kettős. Egyrészt a terhes nő, másrészt a méhmagzat élete, testi épsége.

A magzatelhajtás közvetlen, elkövetési tárgya a terhes nő méhmagzata. Csak élő méhmagzat ellen követhető el a bűncselekmény. A bűncselekmény megállapíthatósága szempontjából közömbös a méhmagzat fejlettsége. A bűncselekmény a fogantatástól a szülés bekövetkeztéig, pontosabban a toló fájások megjelenéséig követhető el.

2. A törvény a magzatelhajtás fogalmát nem definiálja. Az elhajtás fogalmán lényegileg a méhmagzat elpusztítása, megölése értendő.

A magzatelhajtás materiális bűncselekmény, akkor válik befejezetté, ha a méhmagzat elpusztul és az elkövetői magatartás, valamint az eredmény között fennáll az okozati kapcsolat.

Magzatelhajtás mind tevőleges magatartással, mind mulasztással elkövethető.

3. A magzatelhajtás az (1) és (4) bekezdésben meghatározott esetekben kizárólag szándékosan – ezen belül akár egyenes, akár eshetőleges szándékkal – követhető el.

4. A magzatelhajtás alanya szempontjából különbséget kell tenni az alapeset két alakzata között. Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bűncselekmény alanya tettesi minőségben a teherben lévő nőn kívül bárki lehet.

A (4) bekezdésben meghatározott tettese csak a teherben lévő nő lehet, aki magzatát vagy maga hajtja el, vagy azt mással hajtatja el. A minősített eset alanya csak harmadik személy lehet, a terhes nő sohasem.

Amennyiben a terhes nő magzatát harmadik személy hajtja el, a tettesség és a részesség szempontjából két esetet kell megkülönböztetni. Az egyik, amikor a magzat elhajtása a terhes nő beleegyezésével történik, a másik, amikor a beleegyezése nélkül.

5. Ha a magzatelhajtást a teherben lévő nő beleegyezése nélkül hajtják végre, akkor a Btk. 169. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott minősített eset valósul meg, és ez lesz irányadó a tettesség, illetve részesség megállapítására is. Ebben az esetben a részesség kizárólag a harmadik személyhez kapcsolódhat, azaz az (1) bekezdés szerinti tettesi cselekményhez.

 

 

3.B Tétel: Testi sértés, foglalkozáskörében elkövetett veszélyeztetés

 

  1. 1.       Testi sértés:

§: Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el, szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető a súlyos testi sértés bűntettét követi el, és szabadságvesztéssel büntetendő.

 

  1. 2.       Jogi tárgy:
  • Az ember testi épsége és egészsége (az ehhez fűződő társadalmi érdek).
  • Testi épség a jogtudomány megfogalmazásában: az az állapot, amelyben a sértett a jogtalan támadás előtt volt, és a testi sértés eredményeként -> a testi épségben hátrányos változás következett be.
  • Mivel az élő ember mindenkor egy bizonyos/meghatározott testi épséggel rendelkezik az élő ember mindig alkalmas tárgya a testi sértésnek.

 

  1. 3.       Elkövetési magatartás:
  • A cselekmény elkövetési magatartása megvalósulhat A TESTI ÉPSÉG, EGÉSZSÉG megsértésével.
  • Másképpen mondva a testi bántalmazás és az egészségsértés.
  • Az elkövetői magatartás eredményeként betegségnek nevezett patológiás állapot jön létre.
  • Egészségsértés elkövethető tevéssel és mulasztással, valamint közvetett módon is.
  • A súlyos testi sértés alapesetének, az aljas indokból vagy célból, továbbá a védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben elkövetett testi sértésnek, illetve a maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozó testi sértésnek és a különös kegyetlenséggel elkövetett testi sértésnek az előkészülete is büntetendő.

 

A testi épség és egészség megsértése a következő alkotórészekből áll:

a)    testi bántalmazás: olyan külső behatás, amely a testen vagy annak általában egy részén nyomokat visszahagyó sérülést okoz.

b)    egészségsértés: a testi sértés mellett szubszidiárius jellegű, ezért ennek megállapítására akkor kerülhet sor, amikor a testet nem bántalmazzák közvetlenül, testi sérülés nem keletkezik, ellenben a sértett egészségsérelme bekövetkezik.

 

  1. 4.       Passzív alany:

Bárki élő ember lehet, kivéve az elkövetőt.

-     Az elkövető csak akkor lehet passzív alany, ha kibúvás katonai szolgálat aló minősítés/fordulat valósul meg.

-     FONTOS: A sértett beleegyezése kizárhatja a cselekmény jogellenességét, melynél a feltétel, hogy a sértett beleegyezése önkéntes legyen. Ilyen lehet például a sportbaleset vagy a tetoválás.

 

  1. 5.       Eredmény – okozati összefüggés:
  • A testi sértés materiális bűncselekmény.
  • Nyitott tényállású (mert nincs meghatározva az, hogy hogyan kövessék el).
  • Befejezettségéhez a test vagy az egészség sérülése szükséges.
  • Az általános szabályok értelmében az elkövetői magatartás és a bekövetkező EREDMÉNY között az okozati kapcsolatnak meg kell lenni.
  • Lényeges eleme a minősítésnek a gyógytartam ideje, amelynél a tényleges gyógytartamot kell figyelembe venni. A tényleges gyógytartam általában megegyezik az anatómiai gyógyulás tartalmával, amely a gyakorlatban legfeljebb több lehet, ha a gyógyulási idő azt kívánja meg.
  • EREDMÉNY = SÉRÜLÉS és/vagy BETEGSÉG.

 

  1. 6.       Alany – elkövető:

a) Bárki lehet.

b) A testi sértés alapesetei a könnyű testi sértés vétsége és a súlyos testi sértés bűntette.

-          A könnyű testi sértés csak szándékosan követhető el, míg a súlyos testi sértés gondatlan alakzatát a Btk. 170. § (6) bekezdése rendeli büntetni.

c) Többes bántalmazásnál nem lényeges, hogy ki melyik sérülést okozta, mert a tettesek az eredményre figyelemmel felelnek.

d) Tettesség és sértettség problematikája itt megjelenhet.

 

  1. 7.       Alanyi oldal:
  • A könnyű testi sértés csak szándékos, míg a súlyos testi sértés gondatlan elkövetés esetén is büntetendő.
  • Szándékosság: könnyű testi sértés alaptényállás és minősített tényállás.
  • Gondatlanság: súlyos testi sértés életveszélyt vagy halált okozva.
  • Motívum és célzat lehet: az aljas indokból vagy célból elkövetett testi sértés, vagy a különös kegyetlenség.
  1. 8.       Egység, halmazat:

A testi sértés bele olvad a vele egyidőben azonos sértett sérelmére elkövetett becsületsértés.

 

 

  1. 9.       Elhatárolási kérdések:

A testi sértési bűncselekmények tekintetében a törvény elhatárolási elemként a gyógytartamot jelöli meg. Amennyiben a sérülés 8 napon belül gyógyul, akkor a cselekmény könnyű testi sértésnek, amennyiben 8 napon túl gyógyul, súlyos testi sértésnek minősül.

 

Az orvosszakértői gyakorlat megkülönbözteti az anatómiai és a funkcionális gyógytartamot.

Anatómiailag akkor gyógyult a sérülés, ha a megsérült szövetek anatómiai egysége helyreállt.

A funkcionális gyógyulás akkor következik be, amikor a sérülés következtében károsodott szervezet működése maradéktalanul helyreállt, vagy érdemleges javulás a továbbiakban nem várható. (ún. végállapot).

 

A testi sértés okozásával elkövetett bűncselekmények minősítésénél a tényleges gyógytartamot kell alapul venni. A tényleges gyógytartam általában azonos az anatómiai gyógyulás tartamával.

 

A tényleges gyógytartam helyett az orvosszakértő által megállapított valószínű gyógytartam a minősítés alapja az alábbi esetekben:

-          ha a sértett felgyógyulása előtt – más ok miatt – meghal,

-          a sértett szándékosan késleltette a gyógyulását,

ha bizonyítható, hogy az elkövető szándéka súlyosabb bűncselekményt megalapozó eredmény előidézésére irányult.

 

  1. 10.   Minősített esetek:

Egyetlen kivételtől eltekintve a könnyű testi sértéshez és a súlyos testi sértéshez is kapcsolódhatnak minősítő körülmények.

Mindkért testi sértésnél minősített eset:

a)       az aljas indok vagy cél,

b)       védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy szembeni elkövetés,

c)       maradandó fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás,

d)       életveszély,

e)       halál.

Csak a súlyos testi sértéshez kapcsolódó minősítő körülmény: a különös kegyetlenséggel történő elkövetés.

 

  1. 11.   Ezekről néhány szóval:

a) Védekezésre képtelen: az a személy, aki állapotánál fogva képtelen a fizikai ellenállás kifejtésére.

b) Akaratnyilvánításra képtelen: az a személy, akinek fizikai vagy pszichikai okoknál fogva nincs jogi értelemben vett akarata, vagy nem tudja azt kifejezésre juttatni.

c) Maradandó fogyatékosság: egy olyan defektállapot, amely meghatározott időn belül kialakul, és munkaképesség-csökkenés alapján is mérhető.

d) A súlyos egészségromláson azokat a krónikussá váló betegségeket kell érteni, melyeket előidézhet:

-          sérülések szövődménye, az elhúzódó vagy elmaradó gyógyulás;

-          a meglévő alapbetegségek állapotrosszabbodása;

-          a sérüléses eredetű betegség.

e) Életveszély: a halál bekövetkezésének reális lehetőségét jelenti.

é) Halált okozó testi sértés valósul meg, ha az elkövető szándékos cselekménye testi sértés előidézésére irányul, de a magatartással okozati összefüggésben a sértett halála is bekövetkezik, viszont az elkövetőt a halálos eredmény tekintetében csak gondtalanság terheli.

f) Különös kegyetlenséggel elkövetés: kizárólag a súlyos testi sértés minősített esete.

 

Foglalkozáskörében elkövetett veszélyeztetés

§: Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el (0-1 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés:

a) (0-3 év) szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget,

b)(1-5 év) szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

c) (2-8 év) szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntettet követ el.

Az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén – az ott tett megkülönböztetéshez képest – öt évig, két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

E § alkalmazásában foglalkozási szabályok a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is.

 

  1. 12.   Jogi tárgy:
  • Az emberi élet, testi épség és egészség védelméhez fűződő társadalmi érdek.
  • Tehát: egy vagy több ember életének, testi épségének és egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek.
  • Törvényi tényállásból következik, hogy a törvényhozó az életet, testi épséget, egészséget nem sértő, de közvetlenül veszélyeztető cselekményekkel szemben is védelmet biztosít.
  • FONTOS: az önveszélyeztetés nem bűncselekmény.

 

  1. 13.   Passzív alany:

A sértett itt a „más” élő ember vagy „mások”.

Ha több ember, akkor nincs többrendbeli alapeset, hanem egyrendbeli minősített eset, kivéve előkészület esetén.

Például tömegszerencsétlenség.

 

  1. 14.   Elkövetési magatartás:
  • A foglalkozási szabály megszegése, amely lehet szándékos és gondatlan egyaránt.
  • A „foglalkozás” itt gyűjtő fogalom, magába foglalja a kereset szerűen, a megélhetés biztosítása végett űzött tevékenységet.
  • FONTOS: ebben az esetben nem csak a munkajog, hanem a polgári jog szerint végzett tevékenység is foglalkozásnak minősül.
  • A bűncselekmény megállapításához minden olyan magatartás alkalmas lehet, amely ellentétben áll az elkövető foglalkozásának szabályaival.
  • Ez a tevékenység aktív tevékenység, de megvalósulhat mulasztással is.

 

Az ítélkezési gyakorlat 4 nagy csoportot különböztet meg a foglalkozási szabályok csoportjához:

-          a munkavédelmi, balesetelhárító szabályok,

-          építkezéssel kapcsolatos műszaki, statisztikai szabályok, technológiai leírások,

-          orvosi tevékenységgel kapcsolatos szabályok,

-          lőfegyver kezelésére és használatára vonatkozó szabályok.

 

A bűncselekmény eredménye:

-          a gondatlan alakzatnál: más vagy mások életének vagy egészségének közvetlen veszélyeztetése, vagy testi sértés okozása,

-          a szándékos alakzatnál: más vagy mások életének vagy egészségének közvetlen veszélyeztetése.

 

  1. 15.   Eredmény – okozati összefüggés:

Materiális bűncselekmény.

Az élet, testi épség, egészség közvetlen veszélyeztetés illetve a gondatlan testi sértés okozása összefüggésben állnak egymással.

Az eredmény pedig sokkal később is jelentkezhet.

 

  1. 16.   Alany – elkövető:

Bárki lehet, aki foglalkozási szabályok hatálya alatt áll, és foglalkozását gyakorolja, illetve mulaszt.

Akár alkalmi jellegű elkövetés esetén is megállapítható.

Társtettesség a gondatlan alakzatnál kizárt, itt önálló tettesként felelnek.

 

  1. 17.   Alanyi oldal – bűnösség:

A bűncselekmény alapesete GONDATLAN alakzatú. (Btk. 171 § (1) és (2) bekezdések.)

A közvetlen veszély szándékos előidézése SZÁNDÉKOS elkövetés. (Btk. 171. § (3) bekezdés.)

Motívum:

Célzat:

Gondatlanság csak a minősített esetnél igaz.

Szándékosság fennállása esetén ez lehet szándékos testi sértés vagy szándékos emberölés.

 

  1. 18.   Stádiumok:

Befejezett: ha az élet, testi épség, egészség közvetlen veszélyeztetése, illetve a (gondatlanul) testi épség sérelme beállt.

Kísérlet:

a)       gondatlan alakzatnál kizárt.

b)       szándékosnál egyes álláspontok szerint lehetséges.

 

  1. 19.   Minősített esetek:

c)       maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás és tömegszerencsétlenség előidézése (legalább 10 sérült, amelyből minimum 1 súlyos testi sérülést és 9 könnyű testi sérülést szenvedett.),

d)       halál okozása,

e)       kettőnél több ember halála vagy halálos tömegszerencsétlenség bekövetkezése (legalább 10 sérült, amelyből minimum 1 halálos és 9 könnyű testi sérülést szenvedett.).

 

Kommentár:

Testi sértés (Btk. 170. §)

Btk. 170. §-ához:

1. A testi sértés bűncselekményének jogi tárgya az ember testi épsége, egészsége.

A testi sértés passzív alanya bárki „más személy” lehet, akinek testi épségét, egészségét sértik.

2. A cselekmény elkövetési magatartása megvalósulhat a testi épség, egészség megsértésével, ami egyrészt a test bántalmazásában, másrészt az egészségsértésben nyilvánulhat meg.

A test bántalmazásán olyan külső behatást kell érteni, amely a testen, vagy általában annak egy részén nyomokat visszahagyó sérülést okoz

Az egészségsértés a testi sértés mellett szubszidiárius jellegű, ezért ennek megállapítására akkor kerülhet sor, amikor a testet nem bántalmazzák közvetlenül, testi sérülés nem keletkezik, ellenben a sértett egészségsérelme bekövetkezik, az elkövetői magatartás eredményeként betegségnek nevezett patológiás állapot jön létre. Az egészségsértés elkövethető tevéssel, mulasztással, valamint közvetett módon is.

3. A testi sértés materiális bűncselekmény, befejezettségéhez a test, vagy egészség sérülésének bekövetkezése szükséges. Az általános szabályok értelmében az elkövetői magatartás és a bekövetkezett eredmény között az okozati kapcsolatnak meg kell lennie.

4. A testi sértés alanya bárki lehet.

5. A testi sértési bűncselekmények tekintetében a törvény elhatárolási elemként a gyógytartamot jelöli meg. Amennyiben a sérülés 8 napon belül gyógyul, akkor a cselekmény könnyű testi sértésnek, amennyiben 8 napon túl gyógyul, súlyos testi sértésnek minősül.

A fenti meghatározásban szereplő gyógytartamon a tényleges gyógytartamot kell érteni. Tényleges gyógytartam általában azonos az anatómiai gyógyulás tartamával. Azokban az esetekben, ahol ez a kettő elválik, ott a tényleges gyógytartam hosszabb és általában a sérülés következményeinek elsődleges orvosi ellátása befejezéséig tart. A minősítés szempontjából nem bír jelentőséggel, hogy a tényleges gyógytartam mely okból húzódott el.

6. A testi sértés alapesetei a könnyű testi sértés vétsége és a súlyos testi sértés bűntette. A könnyű testi sértés csak szándékosan követhető el, míg a súlyos testi sértés gondatlan alakzatát a Btk. 170. § (6) bekezdése rendeli büntetni.

A könnyű testi sértés esetén az elkövető szándékának a bántalmazáson kívül a testi sértés okozására is ki kell terjednie, ellenkező esetben pl. tettleges becsületsértés megállapításának van helye.

A könnyű testi sértés vétségének és a súlyos testi sértés bűntette kísérletének elhatárolásához a Legfelsőbb Bíróság 15. számú Irányelve V. része ad útmutatást.

7. A minősített esetek egy része mind a könnyű, mind a súlyos testi sértéshez kapcsolódik.

Az aljas indokból vagy célból való elkövetés – eltérő büntetési tételkeretet vonzva – közös minősítő körülmény, lásd a Btk. 166. §-hoz fűzött magyarázatot.

Minősített esetként szabályozta a jogalkotó a védekezésre, vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére elkövetett testi sértést. A fenti minősített eset is mind a könnyű, mind a súlyos testi sértéshez kapcsolódhat.

Maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés ugyancsak mindkét testi sértés minősített esete. Maradandó fogyatékosságként kell értékelni, a cselekmény következtében valamely testrész elvesztését, vagy használhatatlanná válását, ide értve a kéz, láb ujjainak elvesztését, illetve bénulását, mozgáskorlátozottságát, valamely képesség, ízlelés, tapintás, szaglás stb. elvesztése. A maradandó fogyatékosság körébe tartozó a sértett testének feltűnő eltorzulása is.

A súlyos egészségromlás a sértett olyan szellemi vagy fizikai károsodását jelenti, amely jellegét tekintve tartós, a korábbi egészségi állapotához képest romlást jelent.

Különös kegyetlenséggel való elkövetés kizárólag a súlyos testi sértéshez kapcsolódó minősítő körülmény. A minősítő körülmény mind fogalmát, mind tartalmát illetően megegyezik az emberölés minősítet eseténél kifejtettekkel.

8. A Btk. 170. § (5) bekezdése minősített esetként fogalmazza meg a testi sértés azon alakzatát, amikor az életveszélyt, vagy a sértett halálát okozza.

A Legfelsőbb Bíróság 15. számú Irányelve az életveszély fogalmával kapcsolatban kifejti, hogy „az életveszély fogalmilag a halál bekövetkezésének reális lehetőségét jelenti, de nem azonosítható a halál szükségszerű beállásának lehetőségével”.

Az életveszélynek közvetlen és közvetett formáját különbözteti meg a gyakorlat. Közvetlennek minősül az életveszély, ha a sérülés létfontosságú szerveket ér, súlyos belső vagy külső vérvesztés következik be; közvetett viszont, amikor a sérülés valamely testüreg megnyitása következtében a fertőzés, gyulladás lehetőségét teremti meg.

A bűnösség az alapcselekmény tekintetében csak szándékos lehet, az eredmény tekintetében pedig többnyire gondatlan, ugyanakkor nem zárható ki az eredményre kiterjedő szándék, annak azonban nem mindkét változata.

Az életveszélyt okozó testi sértést az emberölés kísérletétől az elkövető tudattartalma alapján lehet elhatárolni.

A halált okozó testi sértés megállapításánál ugyancsak az elkövető szándéka az irányadó. Az elkövető szándéka ez esetben viszont még csak eshetőlegesen sem irányulhat a sértett életének kioltására, mert abban az esetben cselekménye már emberölésnek minősül

BH2003. 179. I. Maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntette valósul meg, ha az elkövető a közvetlen veszélyt a foglalkozás szabályainak szándékos megszegésével idézi elő, a maradandó fogyatékosság tekintetében azonban gondatlanság terheli.

II. A maradandó fogyatékosság megállapítása szempontjából a testi sértés cselekmény közvetlen kihatásának van jelentősége függetlenül attól, hogy a későbbiekben a fogyatékosság orvosilag esetleg megszüntethető.

BH2003. 176. A társtettesként elkövetett, halált okozó testi sértés helyett súlyos testi sértés bűntettének minősül annak a vádlottnak a cselekménye, aki – két társának a sértettet bántalmazó magatartásától elkülönülten – olyan nyolc napon túli gyógytartamú sérülést okoz a sértettnek, amely a halál bekövetkezésével nincs okozati kapcsolatban.

BH2003. 2. I. A nyereségvágyból elkövetett emberölés társtettességben megvalósításánál az alanyi feltételként jelentkező szándék- és akarategységen felül az a tárgyi ismérv is szükséges, hogy magát a tényállásszerű ölési magatartást közösen valósítsák meg;

ha az önálló tettesi magatartást kifejtő elkövető arra vonatkozó kérdésére, hogy a cselekmény passzív alanyát megölje-e, a társa egyetértő nyilatkozatot tesz: pszichikai bűnsegélyért vonható felelősségre.

II. A halált okozó testi sértés és az emberölés elhatárolása szempontjából annak van jelentősége, hogy az elkövető szándéka még eshetőlegesen sem irányul a sértett életének a kioltására, hanem kizárólag testi sérülés okozására; és a magatartásával okozati összefüggésben bekövetkezett halálos eredmény tekintetében a bűnösség kizárólag gondatlanság formájában jelentkezhet. Ha azonban az elkövető tudata átfogja a sértett élete kioltásának a lehetőségét, és ebbe belenyugodva cselekszik: az eshetőleges szándékkal elkövetett emberölés megállapításának van helye.

BH2003. 1. Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettét az emberölés bűntettének kísérletétől az határolja el, hogy az elkövetőt testi sértés okozásának vagy a sértett megölésének – akár egyenes, akár eshetőleges – szándéka vezette-e.

BH1997. 268. Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének egyenes szándékkal való elkövetése – elvileg – nem kizárt ugyan, de ha az elkövető tudata a véghezviteli magatartás kifejtésekor átfogja, hogy a sértett életének a megmentése csak az időben érkező, szakszerű orvosi beavatkozás eredményeként történhet: az eshetőleges szándékkal elkövetett emberölés, illetőleg a halálos eredmény elmaradása esetén a bűntett kísérlete megállapításának van helye.

BH1996. 133. Téves annak a vádlottnak a felmentése a társtettesként elkövetett súlyos testi sértés vádja alól, aki a társaival szándékegységben és testi sértési szándékkal bántalmazza a sértettet, de nem állapítható meg, hogy melyikük okozta a 8 napon túl gyógyuló sérülést.

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 171. §)

Btk. 171. §-ához:

1. A bűncselekmény jogi tárgya: az emberi élet, testi épség és egészség, azaz egy vagy több ember életének, testi épségének és egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek. A törvényi tényállásból következik, hogy a törvényhozó az életet, testi épséget, egészséget nem sértő, de közvetlenül veszélyeztető cselekményekkel szemben is védelmet biztosít. Ugyancsak a törvényi tényállásból következik, hogy az önveszélyeztetés nem bűncselekmény. A bűncselekmény passzív alanya: kizárólag – nemtől, kortól stb. független – élő természetes személy lehet.

2. A bűncselekmény elkövetési magatartása: a foglalkozási szabály akár szándékos, akár gondatlan megszegése. A foglalkozás gyűjtőfogalom. Magában foglalja a keresetszerűen, a megélhetés biztosítása végett űzött tevékenységet. E körben annak azonban nincs jelentősége, hogy a tevékenység gyakorlása szakképzettséget igényel vagy sem, hatósági engedélyhez kötött vagy sem, főfoglalkozásként vagy alkalomszerűen végzett tevékenység. Ugyanígy nincs annak sem jelentősége, hogy valaki ellenszolgáltatásért vagy anélkül, rendszeresen vagy alkalomszerűen végez ilyen tevékenységet. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy nemcsak a munkajog, hanem a polgári jog szerint végzett tevékenység is foglalkozásnak minősül.

Az ítélkezési gyakorlat a foglalkozási szabályok négy nagy csoportját különbözteti meg:

a) a munkavédelmi és balesetelhárító szabályok,

b) az építkezéssel kapcsolatos műszaki, statikai szabályok, technológiai leírások,

c) az orvosi tevékenységgel kapcsolatos szabályok,

d) a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok.

A bűncselekmény megállapításához minden olyan magatartás alkalmas lehet, amely ellentétben áll az elkövető foglalkozásának szabályaival. Ez a magatartás lehet aktív, de nem zárható ki a mulasztással történő elkövetés sem, amikor az elkövetőnek a foglalkozási szabályok szerint kötelessége lenne a veszélyhelyzet elhárítása, megszüntetése, enyhítése, de mulasztásával ennek nem tesz eleget.

3. A bűncselekmény eredménye a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés materiális bűncselekmény, és eredménye más vagy mások életének, testi épségének vagy egészségének közvetlen veszélyeztetése, illetve a testi sértés okozása. A veszély olyan helyzet, amikor fennáll az élet, a testi épség vagy az egészség sérelmének reális veszélye, közvetlen veszély pedig, ha térben és időben konkretizálódik, tehát meghatározott személyt vagy személyeket fenyeget.

4. A bűncselekmény alapesete gondatlan alakzatú. Megállapítására akkor kerülhet sor, ha a foglalkozási szabályszegés más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlenül veszélyezteti, illetőleg a testi sérülés okozása gondatlanságra vezethető vissza. A foglalkozási szabályszegés lehet szándékos és lehet gondatlan, de a veszélyhelyzet létrehozására vagy a testi sérülés okozására az elkövetőnek kizárólag a gondatlansága terjedhet ki.

(Van olyan álláspont, amely szerint a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetésnek a testi sértés okozása nem tényállási eleme, ugyanis a (3) bekezdés eredményként csak a közvetlen veszélyt nevesíti.)

5. A bűncselekmény alanya, elkövetője bárki lehet, de csak olyan személy, aki valamely foglalkozási szabály hatálya alatt áll, szabályokhoz kötött foglalkozást gyakorol.

6. A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésnek – mint gondatlan és veszélyeztetési bűncselekménynek – nincs kísérleti alakzata. A foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés kísérlete elvileg lehetséges, a bűncselekmény akkor válik befejezetté, amikor a veszély közvetlenné válik.

7. A minősített eset megállapításának feltétele, hogy a súlyosabb eredmény tekintetében is fennálljon az okozati összefüggés.

BK 123. szám

BH 1995. 618. A közúti járművezetés szabályainak a szándékos megszegésével a járművel nem a közúton okozott sérülés esetén a cselekmény nem foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésnek, hanem súlyos testi sértést okozó közúti veszélyeztetés bűntettének minősül.

BH 1984. 88. Nem a KRESZ rendelkezéseinek a megszegését, hanem a speciális foglalkozási szabályok megszegését és ebből következően nem a közúti baleset gondatlan okozását, hanem a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés minősített esetét rótta a bíróság annak a darus gépkocsivezetőnek a terhére, aki nem győződött meg a tervezett útvonalon a magas gémállás mellett történő közlekedés veszélytelenségéről, a mulasztása folytán a daru gémje hozzáért a földutat keresztező húszezer voltos elektromos légvezetékhez, és ennek következtében áramütés érte a terhet lengés ellen kézzel biztosító sértettet, aki meghalt.

BH 1993. 340. Az őr ellen halált okozó erőszak bűntettének és nem a foglalkozás körében elkövetett halált okozó veszélyeztetés vétségének minősül a katona cselekménye, ha a töltött lőfegyvert fenyegetés céljából az őrre irányítja, majd a fegyvert – gondatlanul működésbe hozva – halálos lövést ad le.

BH 1996. 132. A foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés helyett eshetőleges szándékkal és több emberen elkövetett emberölés bűntette kísérletének minősül a cselekmény, ha az elkövető az őt üldöző személyek irányába géppisztollyal testmagasságban, közelről több lövést ad le.

BH 1986. 95. Az ítélkezési gyakorlat a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetést és az ezzel bűnhalmazatban a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettét állapította meg, amikor a tehergépkocsi vezetője a lopott deszka elszállítását megakadályozni szándékozó rendészt, aki a vezetőfülkébe fellépett, onnan lerúgva a gépkocsit elindította.

BH1994. 521. A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel halmazatban a szolgálatban kötelességszegés vétségét is meg kell állapítani.

BH1984. 301. Az elkövető a hatóság előli menekülés céljából szándékosan közvetlen veszélyhelyzetet teremtett azzal a magatartásával, hogy lőfegyverrel ijesztés céljából más irányba lőtt.

BH1981. 394. A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés szándékos, ha az elkövető üzemképes lőfegyverrel 40-50 méter távolságból célzott lövést ad le a gépkocsivezető és a gépkocsiban ülő sértettekre.

BH1987. 154. Ugyancsak a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntettét valósítja meg, aki pisztolyával a volánnál ülő sértett gépkocsija utasterébe belő.

BH1996. 627. A tűzszerész foglalkozás előírásai olyan foglalkozási szabályok, amelyek megszegése esetén – ha az egyéb törvényi feltételek is megállapíthatók – a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekménye megvalósul.

BH 1996. 182. Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy az orvosi műhibáért való felelősség csak akkor állapítható meg, ha az orvos a tevékenységét nem szabályszerűen végezte. A „diagnosztikus tévedés” esetén csak akkor állapítható meg az orvos büntetőjogi felelőssége, ha a tévedés egyben foglalkozási szabályszegésnek is tekintendő, mert sérti az orvosi tevékenységre irányadó objektív gondossági kötelezettséget.

BH 1996. 182. Az orvosnak egyébként akkor is kötelessége a beteg kórházba utalása iránt intézkedni, ha az ellen a sértett vagy hozzátartozója tiltakozik. Nem valósítja meg a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetést az az orvos, aki „formális” szabályszegéseivel nem veszélyeztette közvetlenül a beteg életét, testi épségét vagy egészségét, illetve a közvetlen veszély nem a foglalkozási szabályszegése folytán következett be.

BH 1996. 182. Abban az esetben, ha a közvetlen veszély nem a foglalkozási szabályok megszegése folytán, és azok következményeként jön létre, hanem bármely más okból, e bűncselekmény nem valósul meg.

BH 1988. 386. Miután a bűncselekmény eredmény bűncselekmény, nem kizárt a megállapítása akkor sem, ha az eredmény a szabályszegés után, de azzal okozati összefüggésben hosszabb idő elteltével következik be.

BH 1981. 394. A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés szándékos, ha az elkövető üzemképes lőfegyverrel 40-50 méter távolságból célzott lövést ad le a gépkocsivezető és a gépkocsiban ülő sértettekre.

BH 1987. 154. Ugyancsak a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntettét valósítja meg, aki pisztolyával a volánnál ülő sértett gépkocsija utasterébe belő.

 

4.B Tétel: Segítségnyújtás elmulasztása, cserbenhagyás

§: Aki nem nyújt tőle várható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el (0-2 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

Bűntett miatt (0-3 év) szabadságvesztés jár, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.

Bűntett miatt (0-3 év) szabadságvesztés jár, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.

 

Az utolsó fordulat nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra.

 

  1. 1.       Jogi tárgy:

Más ember életéhez és testi épségéhez fűződő társadalmi érdek védelme.

 

  1. 2.       Passzív alany:

Sérült vagy az olyan személy, akinek az élete vagy a testi épsége közvetlen veszélyben van.

Passzív alany lehet az öngyilkosságot megkísérlő személy is.

  • Sérült az a személy, akinek a testi épsége vagy egészsége károsan megváltozott.
    • Ilyen lehet a külső sérülés: látható.
    • A belső sérülés: nem látható.

 

  1. 3.       Elkövetési magatartás:
  • Az elkövetőtől elvárható segítségnyújtás elmulasztása.
  • A sérültnek vagy az olyan személynek, akinek az élete, testi épsége közvetlen veszélyben van, segítség nélküli elhagyása.
  • Tiszta mulasztásos bűncselekmény, ami éppen emiatt tevéssel nem követhető el.
  • Tehát immateriális bűncselekmény.
  • Kötelességszerű magatartás tehát a tettestől elvárható magatartás lenne. Az elvárhatóság megítélése bírói feladat.
    • Minimuma: megállási és meggyőződési kötelezettség teljesítése, segítségnyújtás felajánlása, valamint mentő, rendőrség és orvos értesítése.
    • Maximuma: senkitől sem várható el a saját vagy más személy élete, testi épsége, egészsége kockáztatásával vagy képességeit meghaladóan nyújtson segítséget.

 

Nem kell segítséget nyújtani annak:

-          aki a veszélyt mások közreműködése nélkül maga is el tudja hárítani,

-          aki már mások részéről megfelelő segítségben részesült, vagy aki már meghalt.

 

  1. 4.       Eredmény – okozati összefüggés:
  • Immateriális bűncselekmény, mert a törvényi tényállás alapesete eredményt nem tartalmaz.
  • Tiszta mulasztásos bűncselekmény, mivel mulasztással valósítható meg.
  • A segítségnyújtás elmulasztása úgynevezett tiszta mulasztásos bűncselekmény, amelyet csak szándékosan lehet elkövetni.
  • Ebből következik, hogy a segítségnyújtás elmulasztása kísérletének megállapítása fogalmilag kizárt.

 

  1. 5.       Alany – elkövető:
  • Bárki lehet kivéve a szándékosan sérülést okozó, szándékos bűncselekmény elkövetője. Például az emberölés kísérletének az elkövetőjét ezzel a bűncselekménnyel nem lehet felelősségre vonni, hiszen szándéka éppen az emberölésre irányult, illetve azokba bele nyugodott.

 

  1. 6.       Alanyi oldal – bűnösség:

Szándékosság: egyenes és eshetőleges szándékkal egyaránt megvalósulhat.

 

  1. 7.       Minősített esetek:
  • a sértett meghal és az életét a segítségnyújtás menthette volna meg. Feltétele: az elkövetési magatartás és az eredmény között összefüggés legyen.
  • a veszélyhelyzetet maga az elkövető idézte elő: csak az büntethető, aki gondatlan vagy vétlen magatartásával idézi elő a vészhelyzetet. Vagy a szándékolt vészhelyzeten túl gondatlanul sérülést okoz.
  • segítségnyújtásra egyébként is köteles: ilyen a rendőr, tűzoltó vagy mentő.

 

Ez a minősített eset nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles eljárni.

 

  1. 8.       Elhatárolás a cserbenhagyás bűncselekményétől:

 

  1. 9.       Cserbenhagyás

§: Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el (0-1 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

 

  1. 10.   Jogi tárgy:
  • a közlekedési fegyelem, valamint a közlekedési baleset következtében megsérült személyek mentéséhez fűződő érdek.
  • A cserbenhagyás jogi tárgya kettős, mivel 1. egyrészt a közlekedés és a forgalom rendjének és biztonságának a védelme, 2. másrészt az élet és testi épség védelme.
  • Nem csak jogszabályi előírás, de morális követelmény is, a járművezető felé, hogy megálljon, meggyőződjön a károkozás mértékéről, továbbá megfelelő segítséget nyújtson és hívjon szükség esetén.
  • Ennek a tényállásnak a megsértése – ha alaptényállás valósul meg – önmagában csupán szabálysértési felelősséget idéz elő. DE: személyi sérülés esetére indokolt a büntetőjogi védelem is, valamennyi közlekedési ágazattal kapcsolatban.

 

  1. 11.   Passzív alany:

A bűncselekmény nem határoz meg passzív alanyt, hiszen ha volna, akkor már a segítségnyújtás elmulasztása valósulna meg.

 

  1. 12.   Elkövetési magatartás:

Elkövetési magatartását tehát két fordulatban határozza meg a törvény:

  1. megállási kötelezettség elmulasztása
  2. a baleset helyszínéről való eltávozás anélkül, hogy a járművezető meggyőződne arról, hogy marad-e sérült személy a helyszínen.
  • FONTOS: a bűncselekmény a baleset helyszínén közvetlenül a baleset után követhető el.
  • Úgynevezett tiszta mulasztásos bűncselekmény, amely a vázolt kötelezettségek elmulasztásával válik befejezetté.
  • Kísérleti alakzata nincs.

 

  1. 13.   Eredmény – okozati összefüggés:

Tiszta mulasztásos bűncselekmény, így csak szándékosan követhető el, de eshetőleges szándékkal is megvalósítható.

 

  1. 14.   Alany – elkövető:
  • Alanya tettesként a balesettel érintett jármű vezetője lehet. Ide tartozik a balesetet szenvedett jármű vezetője és az a járművezető is, aki a baleset folytán kényszerül valamilyen manőver (pl. úttestről letérés, kikerülés) megtételére.
  • A jármű utasa nem lehet e bűncselekmény tettese, nem kizárt azonban, hogy felbujtóként sor kerül a felelősségre vonására, ha a vezető kifejezetten az ő kérésére vagy utasítására nem áll meg a helyszínen.

 

  1. 15.   Alanyi oldal – bűnösség:
  • A bűncselekmény tiszta mulasztásos jellegéből következik, hogy a cserbenhagyás vétsége kizárólag szándékosan követhető el.
  • A gondatlanság azonban nem alapozza meg a bűncselekményben való bűnösség megállapítását. A bűncselekmény elkövethető eshetőleges szándékkal is.

 

  1. 16.   Szubszidiaritás:

A cserbenhagyás tényállása szubszidiárius jellegű, így csak akkor állapítható meg, ha a cselekményesség keretébe tartozó magatartás egyúttal súlyosabb bűncselekményt, nevezetesen a segítségnyújtás elmulasztását nem valósítja meg.

 

  1. 17.   Egység, halmazat:
  • Mivel szubszidiárius jellegű törvényi tényállásról van szó, csak akkor állapítható meg, ha a tényelemeinek egyébként megfelelő elkövetési magatartás egyúttal súlyosabb bűncselekményt nem valósított meg.
  • Másként, mivel a szubszidiaritás a halmazatot kizárja, a cserbenhagyás és a segítségnyújtás elmulasztása nem állapítható meg.
  • DE: balesetokozása esetén viszont valamennyi egyéb közlekedési bűncselekménnyel halmazatban állhat a cserbenhagyás.

 

 

 

 

 

 

Kommentár:

 

Segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 172. §)

Btk. 172. §-ához:

1. A bűncselekmény jogi tárgya: az emberi élet, a testi épség és az egészség, azaz más ember, illetőleg emberek életének, testi épségének, egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek.

2. A bűncselekmény passzív alanya: sérült vagy az olyan személy, akinek az élete vagy a testi épsége közvetlen veszélyben van. Sérült az a személy, akinek a testi épsége vagy egészsége károsan megváltozott. Lehet ez a káros megváltozás külsőleg észlelhető (külső sérülés), de ezzel azonos megítélés alá esik, ha a sérülés külsőleg nem észlelhető (belső sérülés). A sérülés keletkezésének oka közömbös. Passzív alanya lehet e bűncselekménynek, aki öngyilkosságot kísérelt meg, vagy aki ilyen szándék nélkül okoz saját magának sérülést.

3. A bűncselekmény elkövetése kizárólag mulasztással valósítható meg, és mert a törvény eredmény bekövetkezését sem kívánja meg, a segítségnyújtás elmulasztása alapesetben úgynevezett tiszta mulasztásos bűncselekmény. A bűncselekmény azáltal valósul meg, hogy az elkövető nem nyújt segítséget az olyan személynek, akinek az élete, testi épsége közvetlen veszélyben van. A bűncselekmény tárgyi feltétele: a sértett segítség nélkül hagyása.

4. A bűncselekmény megvalósulásának szubjektív feltétele, hogy az elkövetőnek „a tőle elvárható” segítséget kell nyújtania.

5. A törvényi tényállás alapesete eredményt nem tartalmaz, tehát a segítségnyújtás elmulasztása immateriális bűncselekmény.

6.A bűncselekmény elkövetője bárki lehet, kivéve azt a személyt, aki maga is segítségre szorul.

A segítségnyújtás elmulasztása úgynevezett tiszta mulasztási bűncselekmény, amelyet csak szándékosan lehet elkövetni. Ebből következik, hogy a segítségnyújtás elmulasztása kísérletének megállapítása fogalmilag kizárt.

7. A bűncselekmény minősített eseteit a Btk. 172. §-ának (2) és (3) bekezdése határozza meg.

BK 123. szám

2/1999. Büntető jogegységi határozat

BH 1984. 421. A sérülés bekövetkezése és a halál beállása között szükség szerint időbeni eltérés van, ezért az ítélkezési gyakorlat az élet megszűnését nem a klinikai, hanem a biológiai halál bekövetkezéséhez fűzi, ezek között pedig gyakran jelentős időkülönbség is lehet. Az elvárhatóság etikai tényezői körében azonban nem kívánható meg az önfeláldozás, a hősiesség. Senkitől sem várható el, hogy életét, testi épségét kockáztassa mások életének megmentése érdekében, azonban – az arányosság szempontjait szem előtt tartva – a közvetlen életveszélyben lévő személynek kisebb sérülés árán történő megmentése mindenkitől elvárható.

BH 1985. 342.,

BH 1995. 139. Az ítélkezési gyakorlatban kialakult a társadalmi elvárhatóság általános szintje, amely szerint eleget kell tenni annak a legelemibb emberi kötelezettségnek, hogy az elkövető a helyszínen maradjon, tájékozódjék a sértett állapotáról, meggyőződjön a sérülés jelentős, avagy jelentéktelen voltáról és arról, hogy ehhez képest milyen segítséget nyújthat a sérültnek, s ezen felül fel kell ajánlania a segítséget.

BH 1994. 355. A segítségnyújtás elmulasztását csak az követheti el, aki az adott helyzetben ténylegesen képes segítséget nyújtani, erre megvan a fizikai képessége. Nem terheli az általános segítségnyújtási kötelezettség azt, aki segítségnyújtásra – mint a gépjármű utasa – azért nem képes, mert maga is sérülést szenvedett vagy veszélyhelyzetben van

BH 1983. 183. Egységes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy az ittas járművezetés és a segítségnyújtás elmulasztása bűnhalmazatban megállapítható.

BH 1989. 134. Az ittas járművezető is köteles a segítségnyújtásra, legalábbis megkövetelhető és elvárható tőle, hogy más személy segítségét kérve nyújtson segítséget a veszélyben lévőnek még akkor is, ha a helyszínen maradásával az ellene indítandó büntetőeljárásnak teszi ki magát.

BH 1990. 203. Nincs helye a bűncselekmény megállapításának, ha az elkövetőtől elvárható lenne ugyan, hogy kellő gondosság mellett felismerje a sértettnek a veszélyhelyzetbe került állapotát, de ebben őt gondatlanság terheli.

BH 1984. 45. Ha az elkövető orvos, és az őt általánosan terhelő segítségnyújtást mulasztja el, felelőssége a (3) bekezdés második fordulata alapján állapítható meg, és amennyiben ilyen minőségében a közlekedési baleset előidézője is, cselekménye a (3) bekezdés I. fordulata szerint is minősül.

BH 1987. 112. Eshetőleges szándékkal elkövetett emberölést állapított meg a bíróság annak az elkövetőnek a terhére, aki a magatehetetlenül részeg sértettel közösült, majd őt félig lemeztelenítve a hideg téli éjszakában magára hagyta, és az ott kihűlés folytán meghalt.

BH 1995. 139. A foglalkozás vagy a közlekedés szabályainak megszegésével sérülést okozó személyt halmazat miatt kell felelősségre vonni, ha az elkövető a sérült személynek nem nyújt tőle elvárható segítséget.

BH 1990. 123. A szándékos veszélyeztetési bűncselekményekkel – a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés és a közúti veszélyeztetés – halmazatban a segítségnyújtás elmulasztása akkor állapítható meg, ha az elkövető által szándékolt veszélyhelyzeten túl a sérülés mint eredmény is létrejön.

BH 1992. 745. Ha a közúti veszélyeztetés bűntettének sértettje nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenved, e bűncselekménnyel bűnhalmazatban a könnyű testi sértés vétsége soha sem állapítható meg, mivel az eredmény tekintetében csak gondatlanság állhat fenn, a könnyű testi sértésnek pedig nincs gondatlan alakzata, ugyanakkor a közúti veszélyeztetés bűntettének elkövetőjével szemben a segítségnyújtás elmulasztásának bűntettét minden esetben bűnhalmazatban kell megállapítani, ha a veszélyeztetés folytán sérült személyt a helyszínen hagyva eltávozik.

 

Cserbenhagyás (Btk. 190. §)

Btk. 190. §-ához:

A cserbenhagyás vétségének jogi tárgya kettős: egyrészt a közlekedés és a forgalom rendjének és biztonságának, másrészt az életnek és a testi épségnek a védelme. Egyrészt alapvető morális követelmény, másrészt jogszabályban írt kötelezettség, a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője felé, hogy a közlekedési baleset bekövetkezése esetén a járművel megálljon, meggyőződjön arról, hogy – akár vétkes, akár vétlen magatartásukkal összefüggésben – a bekövetkezett baleset következményeként személyi sérülés vagy vagyoni kár keletkezett-e, illetőleg, hogy a baleset következtében megsérült vagy közvetlen veszélybe került személyek segítségnyújtásra szorulnak-e.

1.E kötelezettség megszegése önmagában csupán szabálysértési felelősséget idéz elő. Ha azonban a baleset körülményei személyi sérülés valószínűségére utalnak, indokolt a büntetőjogi védelem valamennyi közlekedési ágazatban, így a közúti közlekedésben, de a vasúti, légi, vízi közlekedésben is.

2. A bűncselekmény elkövetési magatartását két formában határozza meg a tényállás.

- a megállási kötelezettség elmulasztása a baleset helyszínén,

- a baleset helyszínéről eltávozás (a megállást követően), továbbá a meggyőződés elmulasztása arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e.

A bűncselekmény a baleset helyszínén, közvetlenül a baleset után követhető el.

A cserbenhagyás úgynevezett tiszta mulasztási bűncselekmény, amely a vázolt kötelezettségek elmulasztásával befejezetté válik. Ez azt jelenti, hogy egyrészt a megállás elmulasztása minden egyéb feltételre vagy időmúlásra tekintet nélkül befejezetté teszi a cselekményt, ugyanígy befejeződik a bűncselekmény a megállás utáni, de a baleset helyszínének a meggyőződési kötelezettség elmulasztásával történő elhagyásával is.

Ebből következik, hogy a cserbenhagyásnak nincs kísérleti alakzata.

3. A bűncselekmény tiszta mulasztási jellegéből is következik, hogy a cserbenhagyás vétsége kizárólag szándékosan követhető el. A jármű vezetőjének észlelnie kell a balesetet, és ennek ellenére szándékosan kell elmulasztania az őt terhelő kötelezettségek teljesítését. A gondatlanság nem alapozza meg e bűncselekményben való bűnösség megállapítását. A bűncselekmény eshetőleges szándékkal is elkövethető.

A cserbenhagyás törvényi tényállása szubszidiárius jellegű, így csak akkor állapítható meg, ha a cselekményegység keretébe tartozó magatartás egyúttal súlyosabb bűncselekményt – nevezetesen a segítségnyújtás elmulasztását – nem valósította meg.

4. A bűncselekmény elkövetője tettesként kizárólag a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője lehet. A balesettel érintett jármű fogalma azonban nem szűkíthető le a balesetet okozó járműre, annál szélesebb körű fogalom. A bűncselekmény elkövetője lehet a baleset okozója, de lehet a balesetet szenvedő jármű vezetője is.

A fentiekből következik, hogy a járművezetővel együtt utazó utas, illetőleg gyalogos felelőssége tettesként vagy társtettesként nem állapítható meg. Nem kizárt az utas, illetve gyalogos felbujtóként való felelősségre vonása, ha a balesettel érintett jármű vezetője azért nem áll meg a helyszínen, illetve nem tesz eleget meggyőződési kötelezettségének, mert erre az utasa vagy a gyalogos felhívta, illetőleg utasította. A cserbenhagyás rendbelisége nem függ a közlekedési balesettel érintett személyek számától, mert nem személy elleni, hanem közlekedési bűncselekmény. Rendbeliségét a tényállásban írt módon elhagyott baleseti helyszínek száma határozza meg.

5. Mivel a szubszidiaritás a halmazat megállapítását kizárja, a cserbenhagyás és a segítségnyújtás elmulasztása bűnhalmazatban nem állapítható meg.

 

 

5.B Tétel: Kényszerítés, személyi szabadság megsértése, emberrablás

§: Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el (0-3 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

 

  1. 1.       Jogi tárgy:

a) Az ember cselekvési szabadságához fűződő társadalmi érdek.

Alaptörvény (korábban alkotmány 55. §)

(1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

(2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.

b) A cselekvési szabadság, amely megnyilvánulhat:

  • Akaratelhatározás,
  • Akaratmegvalósítás szabadsága és
  • Az egyén akaratának megfelelő magatartást tanúsít.

 

  1. 2.       Passzív alany:

Bárki élő személy lehet, függetlenül annak cselekvőképességétől, így a kényszerítés megvalósítható a gyermekkorú és az elmebeteg személy sérelmére is.

 

  1. 3.       Elkövetési magatartás:

Kényszerítés: valami megtevésére vagy mg nem tevésére, tűrésére.

A kényszerítésnek jogtalannak kell lennie.

Jogtalanságot kizáró lehet:

-          Jogszabályi felhatalmazás például Rtv. kényszerintézkedés.

-          Szülői, nevelői felügyeleti jog biztosít lehetőséget.

-          Jogszerű birtokvédelem.

A törvény meghatározott elkövetési módot állapít meg:

-          erőszakkal vagy fenyegetéssel,

-          Erőszak: emberi testre való fizikai ráhatás alkalmazása.

-          Fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.

 

  1. 4.       Eredmény – okozati összefüggés:

Materiális bűncselekménykettős értelemben is.

a)         A törvényi tényállás egyrészt tartalmaz egy pszichés eredményt (elkövető) valamit tegyen, ne tegyen vagy tűrjön.

b)         Másrészt eredmény a jelentős érdeksérelem (a befejezéshez az utóbbi szükséges).

(Jelentős érdeksérelem: a konkrét eset összes körülményeire figyelemmel lehet megítélni. A cselekmény sértheti a passzív alany személyes érdekeit, de a közérdeket is. Személyes érdeksérelem lehet munkahelyi szakmai elismertség vagy erkölcsi megbecsülés. Például nemi zsarolás. A közérdek megsértése minden olyan cselekmény, ami a közjót szolgálja. Például a színházi világosítót kényszerítik arra, hogy az előadás alatt kapcsolja le a világítást.)

 

  1. 5.       Alany – elkövető:

Hivatalos személy kivételével bárki lehet.

 

  1. 6.       Alanyi oldal – bűnösség:

A bűncselekmény csak erőszakosan (valósulhat meg) követhető el.

A cselekmény az erőszak, illetve fenyegetés alkalmazásával már KÍSÉRLETI szakaszba jut.

DE: befejezetté csak akkor válik, ha az EREDMÉNY, azaz a jelentős érdeksérelem is bekövetkezik.

 

A bűncselekmény alternatív, csak akkor állapítható meg, ha más bűncselekmény nem valósul meg.

Több sértett esetén valóságos homogén alaki halmazatot kell megállapítani.

 

  1. 7.       Minősített esetek:

 

 

 

 

 

 

 

Személyi szabadság megsértése:

§: Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntettet követ el (0-3 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

Aki emberkereskedelemmel összefüggésben megszerzett és a személyi szabadságától megfosztott sértett személyi szabadságának megfosztását fenntartja, és a sértettet munkavégzésre kényszeríti, bűntettet követ el (2-8 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés az (1) bekezdés esetén egy évtől öt évig, a (2) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a)      aljas indokból vagy célból,

b)      hivatalos eljárás színlelésével,

c)       a sértett sanyargatásával,

d)      jelentős érdeksérelmet okozva,

e)      a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,

f)        védekezésre képtelen személy sérelmére,

g)      fegyveresen,

h)      felfegyverkezve követik el.

 

  1. 18.   Jogi tárgy:

A szabad mozgáshoz, a helyváltoztatás szabadságához fűződő társadalmi érdek.

ALAPTÖRVÉNY (Alkotmány 58. §):

XXVII. cikk

(1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához.

(2) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze.

A jogi tárgy az új alaptörvény szerint is a cselekvési szabadság MEGHATÁROZOTT KÖRÉT, nevezetesen a tartózkodási hely megválasztásának a szabadságát védelmezi.

 

  1. 19.   Passzív alany:

A bűncselekmény passzív alanya bárki lehet, akinek a cselekmény megkezdése előtt meg volt a mozgási szabadsága.

A minősített eset szerint a 18. életévét be nem töltött személy nagyobb védelmet kapott.

 

  1. 20.   Elkövetési magatartás:
  • A személyi szabadságtól való megfosztása.
  • Minden olyan cselekmény, amely alkalmas arra, hogy a sértettet megfossza mozgási, helyváltoztatási illetve tartózkodási helyének megválasztási lehetőségétől.
  • Az elkövetési magatartás általában aktív tevékenységet feltételez, de nem kizárt a mulasztással való megvalósítás sem.
  • A szakasz jelentősebb kifejezése a MEGFOSZTÁS, amely aktív és passzív magatartással valósulhat meg.

 

  1. 21.   Alany – elkövető:

 

  1. 22.   Eredmény – okozati összefüggés:

 

  1. 23.   Alanyi oldal – bűnösség:

 

  1. 24.   Minősített esetek:

 

 

 

  1. 25.   Emberrablás

§: Aki mást személyi szabadságától erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, illetve védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntettet követ el (2-8 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

A büntetés (5-15 év) szabadságvesztés, ha az emberrablást

a)      bűnszövetségben;

b)      fegyveresen;

c)       hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen követik el.

 

A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablást

a)      különösen súlyos hátrányt;

b)      halált okozva követik el.

 

A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablás szándékos emberölést is megvalósít.

Aki emberrablásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az emberrablást — mielőtt abból súlyos következmény származott volna — önként abbahagyja.

Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül, és erről az érintett személyt vagy a hatóságot, mihelyt teheti, nem tájékoztatja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha az emberrablást legalább megkísérelték.

 

  1. 26.   Jogi tárgy:

 

  1. 27.   Passzív alany:

 

  1. 28.   Elkövetési magatartás:

 

  1. 29.   Alany – elkövető:

 

  1. 30.   Eredmény – okozati összefüggés:

 

  1. 31.   Alanyi oldal – bűnösség:

 

  1. 32.   Minősített esetek:

 

 

 

6.B Tétel. Magánlaksértés, zaklatás

Magánlaksértés

176. § (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével bemegy, vagy ott bent marad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel

a) éjjel,

b) fegyveresen,

c) felfegyverkezve,

d) csoportosan

bemegy vagy ott bent marad.

(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1) bekezdésben meghatározott módon, a (2) bekezdés szerint büntetendő, aki a (2) bekezdésben meghatározott módon mást megakadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen.

(4) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a (2) bekezdésben írt módon követik el.

 

 

Zaklatás

176/A. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki félelemkeltés céljából

a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy

b) annak a látszatnak a keltésére törekszik, hogy a sértett vagy hozzátartozója életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető esemény következik be,

vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki a zaklatást

a) házastársa, volt házastársa, bejegyzett élettársa, volt bejegyzett élettársa, élettársa, vagy volt élettársa,

b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy

sérelmére követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

 

 

7.B. Tétel: Erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak

1. §

Aki mást erőszakkal, avagy az élet, testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerít, vagy más védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel, BŰNTETTET követ el. (2-8 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Ha …

az erőszakkal avagy az élet, testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerített sértett a 12. életévét nem töltötte be,

a sértett az elkövető nevelés, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll,

a sértettel azonos alkalommal egymás cselekményéről tudva, többen közösülnek, BÜNTETET követ el. (5-10 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

 

2. Jogi tárgya:

nemi szabadság,

a kiskorú sérelmére elkövetés esetén az ifjúság egészséges nemi fejlődése.

 

3. Passzív alanya.

bárki lehet személyes tulajdonságaira, erkölcsiségére tekintet nélkül,

lehet gyermek is, aki élettani értelemben vett közösülésre ténylegesen képtelen,

 

 

 

8. Tétel: A rágalmazás, a becsületsértés és a kegyeletsértés.

 

Rágalmazás

179. § (1)

Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, VÉTSÉGET követ el (0-1 év szabadságvesztéssel büntetendő).

MINŐSÍTETT ESET:

(2)

A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást

a) aljas indokból vagy célból,

b) nagy nyilvánosság előtt,

c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el.

 

1.       Jogi tárgy

  • Becsület.
  • A személy társadalmi megbecsülésének védelméhez fűződő társadalmi érdek.

 

2.       Passzív alanya

  • Minden élő természetes személy,
  • Ezek körül írható csoportja,
  • Jogi személy,
  • Társadalmi szervezet, Hatóság

 

Passzív alanya

A bűncselekmény passzív alanya lehet természetes személy, jogi személy vagy társadalmi feladatot szervezett közösségben ellátó személyösszesség (kollektíva).

Emberi méltósága a jogi személynek nincs, csak a képviseletében eljáró egyes személyeknek. Az állandó vagy az alkalmi munkaközösségek is a bűncselekmény passzív alanyai lehetnek, de pl. az egyes foglalkozási ágak képviselői, egy adott terület lakói, mivel személy szerint nem határozhatók meg passzív alanyok itt nem lehetnek.

A sértetteknek határozottan felismerhetőnek, személy szerint meghatározottnak kell lennie.

 

3.       Elkövetési magatartás

A becsület csorbítására alkalmas tény állítása, híresztelése, ill. ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata.

 

Tény: minden olyan esemény, történés, amely a múltban játszódott le, vagy a jelenben folyik, és az érzékelés körébe vonható.

Tényállítás: olyan nyilatkozat, amely valamely végbement vagy végbemenő eseményre ill. jelenségre utal. (saját tudomását mondja el)

Híresztelés: mások által tett tényállítás továbbadása.

A tényre közvetlenül utaló kifejezés a valóság egy jellemző mozzanatnak olyan kiemelése és továbbadása, amelyből az egész történésre lehet következtetni.

 

A tényállításnak ill. a híresztelésnek a sértettől különböző “más” személy előtt kell megtörténnie.

A bűncselekmény megvalósulása szempontjából közömbös, hogy a sértett jelen volt-e a rágalmazásnál.

A tényállításnak nem kell valótlannak lennie; való tényállítással is el lehet követni a bűncselekményt, lényeg az, hogy az a becsület csorbítására alkalmas legyen.

4.       Alanya – elkövető

A bűncselekmény alanya bárki lehet. A hivatalos személy részéről e minőségével visszaélve jogtalan előnyszerzés vagy jogtalan hátrány okozása céljából elkövetett rágalmazás hivatali visszaélésnek minősül. Társtettesség-részesség: Általános szabályok szerint elképzelhető.

 

5.       Alanyi oldala – bűnösség

Immateriális bűncselekmény (így elég maga a sérelem veszélye, nem kell annak bekövetkezése is), mely egyenes és eshetőleges szándékkal egyaránt elkövethető. A szándéknak át kell fognia a tényállítás becsület csorbítására alkalmas voltát. Kizárólag magánindítványra büntethető.

 

Kizárt a bűnösség megállapítása

Ha az elkövető téved cselekménye társadalomra veszélyességében, vagy nem ismerte fel az általa állított ténynek becsület csorbítására alkalmas voltát.

 

Nem bűncselekmény

A jogellenesség a tényállás valótlansága esetén sem minősül a cselekmény bűncselekménynek, ha a hivatalos személyek hivatali hatáskörükben eljárva fogalmazzák meg a becsület csorbítására alkalmas tényállást. Pl. az elsőfokú bíróság bűnösséget kimondó, míg a másodfokú bíróság bizonyítottság hiányában felmentő ítéletet hoz.

Stádium

A rágalmazás immateriális bűncselekmény, mely akkor befejezett, ha a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés más előtt elhangzott, annak tudomására jutott. Itt a kísérlet fogalmilag kizárt.

Az írásban, levélben foglalt tényállítás esetés akkor befejezett, ha a címzett vagy bárki más a levelet elolvasta. Itt az elkövetési magatartás és a tényállítás tudomásulvétele elválhat, így kísérlet megállapítható.

Elhatárolás

Ha a terhelő tényállítás valamely hatóság előtt történik és tartalma szerint valamely fegyelmi vétségnek, szabálysértésnek vagy bűncselekménynek a sértett által való elkövetésre utal, akkor a hamis vádat kell megállapítani.

Ha a bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel való vádolás gondatlan, hamis vád nem, de rágalmazás megállapítható.

A rágalmazás csak tényállítással vagy erre közvetlenül utaló kifejezéssel, míg a becsületsértés egyéb kifejezéssel vagy sértő cselekménnyel valósítható meg.

A rágalmazásnak más előtt kell történnie, de a rágalmazó jellegű tényállítás is becsületsértésnek minősül, ha az a sértettel szemben négyszemközt vagy írásban történik.

A rágalmazás beleolvad az élet elleni, a testi épség elleni és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekbe.

Egység

Bűncselekmény-egységként értékelendő az ugyanazon személy sérelmére folytatólagosan elkövetett rágalmazás, és egységnek minősül akkor is, ha a rágalmazó tényállításokkal egyidejűleg ugyanazon személy sérelmére becsületsértő kifejezések is elhangzottak.

Halmazat

Különböző személyek sérelmére akár egy, akár több magatartással megvalósított rágalmazás és annyi rendbeli bűncselekmény megállapításának van helye, ahány személy sérelmére elkövették. Nem állapítható meg a rágalmazás, ha a cselekmény egyéb jogtárgyat is sértő bűncselekményt pl. hamis vádat is megvalósított. A rágalmazás halmazatban állhat a tettleges becsületsértéssel.

Minősített esetek:

-          aljas indok vagy cél;

-          nagy nyilvánosság előtt: egyszeri rátekintésre nem megállapítható emberek csoportja, ill. a nagy nyilvánosság a  bűncselekménynek a sajtó, egyéb tömegtájékoztatási eszköz vagy sokszorosítás útján való elkövetését is jelenti.

 

Jelentős érdeksérelmet okozva: ez alatt a sértettet ért mindennemű személyi, családi, erkölcsi jellegű, hátrányos következményt kell érteni.

Becsületsértés

180. § (1)

Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, VÉTSÉGET követ el (0-1 év szabadságvesztéssel büntetendő). – 179. §

Ezen kívül mással szemben

a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben,

b) nagy nyilvánosság előtt

a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.

 

6.       Jogi tárgy

A személy emberi méltóságának védelméhez fűződő társadalmi érdek.

 

7.       Passzív alanya

A bűncselekmény passzív alanya lehet természetes személy, jogi személy vagy társadalmi feladatot szervezett közösségben ellátó személyösszesség (kollektíva).

Emberi méltósága a jogi személynek nincs, csak a képviseletében eljáró egyes személyeknek. Az állandó vagy az alkalmi munkaközösségek is a bűncselekmény passzív alanyai lehetnek, de pl. az egyes foglalkozási ágak képviselői, egy adott terület lakói, mivel személy szerint nem határozhatók meg passzív alanyok itt nem lehetnek.

A sértetteknek határozottan felismerhetőnek, személy szerint meghatározottnak kell lennie.

 

8.       Elkövetési magatartás

A bűncselekmény elkövetési magatartása a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata, vagy cselekmény elkövetése, ill. tettleges elkövetés.

 

A becsület csorbítására alkalmas minden olyan mással szemben használt kifejezés amely az emberi méltóságot sérti.

Kifejezés elsősorban a szavak útján történő gondolatközlés, de történhet írásban is; történhet közvetlenül vagy közvetett módon, feltételes módban, gyalázkodva, kérdés formájában, példázatként, tréfaként stb.

Annak megítélésénél, hogy valamely kifejezés alkalmas-e a becsület csorbítására, az objektív értelmezés az irányadó. Ennek megítélésénél nem hagyható figyelmen kívül az elkövető és a sértett között fennálló személyi viszony jellege sem.

A kritika, bírálat, véleménynyilvánítás ténybeli valóságtartalma a becsületsértés megállapítására nem nyújt alapot.

A becsület csorbítására alkalmas cselekmény alá vonható minden a tettleges bántalmazás fogalmi körén kívül eső gesztus, amely az elkövetőnek a sértett irányában tanúsított megvető, lekicsinylő értékítéletet fejezi ki; közömbös az, hogy a sértett jelenlétében vagy azon kívül történt-e. Az elkövetési magatartást már a sértő mozdulat megvalósítja.

A becsületsértés elkövetési módja a becsületsértő kifejezés használatának és egyéb cselekmény elkövetésének a sértett munkakörével, közmegbízatásával vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben kell történnie. A becsületsértés nemcsak a munkavégzés stb. ellátása során, hanem emiatt is történhet.

Nagy nyilvánosság előtti elkövetési módot is említ a törvény, ill. a tettlegességet, mint elkövetési módot.

Tettlegesség: a sértett testének megalázó vagy sértő jellegű célzatos érintésében vagy bántalmazásában jelentkezik, anélkül, hogy testi sértés valósítana meg.

A testi épség sérelmét nem jelentő, a szervezet működésében zavart nem okozó testet érintő támadások (pl. hajlenyírás) ha a társadalmi megbecsülést és az emberi méltóságot sértik, becsületsértésnek tekinthetők.

 

9.       Elkövető

Bármely beszámítási képességgel rendelkező természetes személy.

Társtettesség-részesség

Mindegyik alakzat előfordulhat.

 

10.   Alanyi oldala – bűnösség

Csak szándékosan elkövethető immateriális bűncselekmény. Kisegítő jellegű tényállás, ha a tényállás a rágalmazás törvényi keretei közé illik, a becsületsértés nem valósul meg. Magánvád szükséges az eljárás lefolytatására.

 

11.   Minősített esetei:

  • Nincsenek.

 

12.   Stádium

A bűncselekmény befejezett, ha a becsület csorbításra alkalmas kifejezés vagy cselekmény használata mással szemben megtörtént, s ezt a sértett vagy más személy érzékelte.

Lévén a becsületsértés immatariális bűncselekmény; kísérlet csak szűk körben fordulhat elő, a gyakorlatban nem jellemző. A verbálisan, tettlegesen vagy sértő gesztussal történő kifejezés esetén a kísérlet kizárt, míg írásban történő elkövetés esetén megvalósul a becsületsértő kifejezést magában foglaló levél postára adásával. Ebben az esetben akkor válik befejezetté a cselekmény, ha a sértett a levelet elolvasta.

 

13.   Halmazat

Több sértett léte, függetlenül attól, hogy egy vagy több cselekménnyel valósult-e meg a cselekmény, halmazatnak minősül.

Az ugyanazon sértett sérelmére, egységes akarat-elhatározásból, rövid időközönként többször elkövetett becsületsértés a folytatólagosság törvényi egységét hozza létre.

A jogellenességet kizáró ok fennállása a szidalmazó, gyalázkodó kifejezések használata miatti felelősség alól nem mentesít.

 

14.   Szabálysértési alakzata:

A Sztv. 138. §-ában található, ahol kimondja, aki mással szemben becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, szabálysértést valósít meg.

 

Kegyeletsértés

181. § Aki halottat vagy emlékét a 179. vagy a 180. §-ban meghatározott módon meggyalázza, vétséget követ el, és az ott meghatározott büntetéssel büntetendő.

Csak szándékosan követhető el, s az elkövető tudatának át kell fognia azt, hogy a meggyalázott halott.

15.   Jogi tárgy

A halott emlékének a hozzátartozók kegyeleti jogainak védelméhez fűződő társadalmi érdek.

16.   Elkövető

Bárki.

17.   Elkövetési magatartás

A bűncselekmény elkövetési magatartása a halottnak vagy emlékének meggyalázása. Ez olyan cselekmény, amely- ha élne -  rágalmazás vagy becsületsértés miatt lenne büntetendő. Ide értendő a síremlék, urna megrongálása, szétdúlása stb.

18.   Elhatárolás

Amennyiben az elkövető élő személyt vél halottnak, rágalmazásért, vagy becsületsértésért felel, míg ha holtat vél élőnek, ez alapján a tényállás alapján vonható felelősségre.

A tévedésnek csak a minősítés tekintetében van jelentősége, de a felelősséget nem zárja ki.

19.   Halmazat

Bűnhalmazatban áll a kegyeletsértés és a rongálás, ha az elkövető a temetőben lévő síremléket szándékosan megrongálja.

 

A valóság bizonyítása

182. § (1) A 179-181. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul.

(2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.

 

A becsületsértő cselekmények egyik esetében sem (rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés) tényállási elem a valótlanság. A rágalmazás, becsületsértés egyaránt elkövethető való tény állításával is. Ezt a tételt a törvénynek összhangba kellett hoznia a szólásszabadság, igazmondás, a közérdekű bírálat társadalmi követelményével.

20.   A valóságbizonyítás tárgya

A valóság bizonyításának tárgya csak a tényállítás lehet, ill. ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés.

Nem lehet a tárgya az olyan nyilatkozat, amely az objektív értelmezés szerint nem tényállást foglal magában, így a szidalmazó, gyalázkodó, mocskolódó tulajdonságjelzések, és a rosszalló értékítéletek.

Nem lehetnek a valóság bizonyításának tárgyai az olyan kijelentések, amelyek nem egyedileg körülhatárolt eseményekre, történésekre vonatkoznak, mivel ezeknél nem “egy” meghatározott konkrét esemény lenne a bizonyítás tárgya, hanem az eseményeknek a sértő nyilatkozatban meg nem nevezett olyan sorozata, amelyből az értékítélet vagy használt egyéb kifejezés tartalmának helyessége csak további ténybeli következtetéssel lenne levonható.

A női becsület megsértésére vonatkozóan nem lehet valóság bizonyítást kérni.

21.   A valóság bizonyításának lehetősége

Csak kivételesen engedi meg a törvény a valóság bizonyítását; csupán olyan tényekre vonatkozhat, amelyek a sértett társadalmi megbecsülése szempontjából jelentősek.

Feltétele, hogy a tény állítását, híresztelését vagy az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolttá tegye.

Közérdek: a társadalom egészének, közösség általános érdeke.

Magánérdek: az elkövetőnek a gazdasági, erkölcsi, egzisztenciális, vagyoni, családi érdekkörébe tartozó kérdések, de feltétel, hogy ez jogos legyen.

 

22.   A valóság bizonyításának eredménye

A cselekmény büntethetőségét kizárja, ha a vád tárgyává tett tényállítás valónak bizonyult.

A bizonyítás akkor sikeres, ha a tényállítás lényege bizonyult valónak, nem kell, hogy a mellékes, a részletkörülmények bizonyítása sikerrel járjon.

Amennyiben a tényállítás több tényre vonatkozott, akkor valamennyi tekintetében külön kell lefolytatni a valóság bizonyítását és külön kell értékelni.

 

A valóság bizonyítás sikertelensége esetén a bűncselekmény attól függetlenül megállapítható, hogy az elkövető az állított tény valónak tudta; kizárt a ténybeli tévedésre hivatkozás.

A rágalmazó tényállítás valóságát és valótlanságát az elkövető tudatának át kell fognia.

 

A valóság bizonyítása körében a bizonyítási teher megfordul: nem a vád bizonyít, hanem a vádlottnak kell bizonyítania, hogy amit ő mondott, az igaz.

 

 

 

  1. B. Tétel: Kiskorú veszélyeztetése, megrontás

Kiskorú veszélyeztetése

195. § (1)

A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el. (0-5 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, büntetendő az a nagykorú személy, aki kiskorút bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására rábír, vagy rábírni törekszik. (0-5 év)

(3) Bűntett miatt büntetendő az a nagykorú személy, aki a kiskorúval kényszermunkát végeztet. (2-8 év)

(4) Aki a bírósági vagy hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabását követően is akadályozza, vétséget követ el. (0-1 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) E tényállás alkalmazásában a kiskorú gondozására, nevelésére vagy felügyeletére köteles személynek kell tekinteni a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él.

 

1.       Jogi tárgy

A kiskorúak testi, szellemi és erkölcsi fejlődése.

 

2.       Passzív alanya

Passzív alanya kiskorú személy. Az adott jogszabályhely alkalmazásában kiskorú az személy, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be.

Három fordulatra osztható a tényállás:

1. Fordulat: a kiskorú.

2. Fordulat: olyan kiskorú lehet, aki viszonylagos értelmi fejlettségénél fogva erkölcsi fejlődésére nézve károsan befolyásolható.

3. Fordulat: a kiskorú.

Kiskorú: aki még nem töltötte be a 18. életévét.

 

3.       Elkövetési magatartás

A bűncselekmény három fordulatra bontható magatartás megítélése szempontjából:

1. Fordulat: itt súlyos kötelesség szegés állapítható meg, melyet aktív és passzív magatartással is meg lehet valósítani. Az elkövető olyan kötelezettségét szegi meg, amely a kiskorú nevelése, felügyelete vagy gondozása vonatkozásában terheli.

Ilyenek:

-          nevelés: tervszerű magatartások sorozata, amelyek egy része ismeret-, képzet-, vagy érzelem gazdagító céllal kerül tanúsításra, más részük funkcionálisan hat. Ilyen lehet a példamutatás. A nevelés tervszerű magatartások sorozata.

-          felügyelet: a kiskorú figyelemmel kísérése (folyamatosan, vagy csak egy-egy alkalommal) célja a testi épség védelme, megóvása, a személyiségre károsan ható jelenségek elhárítása.

-          gondozás: olyan tevékenység, amely a kiskorú testi szükségleteinek kielégítésére irányul, olyan formában, mint élelem vagy ruházkodás biztosítása.

 

2. Fordulat: itt bűncselekményre vagy züllött életmódra rábírás (eredményes felbujtás)vagy rábírni törekvés(eredménytelen felbujtás), azaz felbujtás szerű cselekmény.

Züllött életmód: olyan életfelfogás, eszmerendszer, amely amely erősen negatív elitélést vált ki, de nem bűncselekmény, így értendő itt a csavargás, italozás, rendszeres éjszakai életmód, szabálysértések sorozata, prostitúció vagy koldulás. Ez a második fordulat úgynevezett szubszidiárius tényállás.

 

3. Fordulat: kényszermunka végeztetése a kiskorúval.

Kényszermunka: alatt értendő minden olyan munkavégzés, amely munkavégzésre a nagykorú büntetés terhe mellett kényszeríti.

 

A testi, szellemi vagy az erkölcsi fejlődés veszélyeztetése megvalósítható aktív és passzív magatartással egyaránt. Rendszerint huzamosabb ideig folyó és általában megismételt cselekményekkel követik el a bűncselekményt (pl. a rendszeres, súlyos verés), de elképzelhető egyetlen magatartás tanúsításával való bűnelkövetés is.

Súlyosan veszélyezteti a kiskorú testi fejlődését annak éheztetése, kíméletlen verése, hidegben mezítláb járatása, szellemi fejlődését az iskolába nem járatása, erkölcsi fejlődését a kiskorú előtti trágár beszéd rendszeres folytatása, szeme láttára nemi aktus végzése.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Tisztában kell lennie kötelességével és előre kell látnia a kiskorú testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének a veszélyeztetését; ezt kell kívánnia vagy belenyugodnia. Ezek a szándékosság pozitív feltételei.

Negatív eleme az elkövető szándékának az ölési szándék hiánya: amennyiben  az elkövető számol a kiskorú halálának a bekövetkezésével is és abba belenyugszik: egyedül emberölés miatt vonandó felelősségre.

Ha az elkövető ugyanannak a kiskorúnak a sérelmére huzamosan és többször megismétlődően fejti ki tevékenységét, egyrendbeli bűncselekményt követ el.

 

4.       Alany – elkövető:

Csak a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy lehet.

A kötelesség alapulhat családjogi rendelkezésen, hivatáson, szerződésen.

A bűncselekmény a kiskorúnak arra alkalmatlan személyre való rábízásával is elkövethető, aminek az lehet a következménye, hogy a rábízó is, a megbízott is tettesként vonható felelősségre.

 

5.       Alanyi oldal – bűnösség:

1. Fordulat: a kiskorú nevelésére, felügyeletére, gondozására köteles személy.

2. Fordulat: csakolyan nagykorú lehet, aki nem köteles a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására (ezzel ugyanis az 1. Fordulatot valósítaná meg.)

3. Fordulat: nagykorú.

A cselekmény szándékosan valósulhat meg, amely szándék vagy egyenes, vagy eshetőleges.

Az elkövetés tehát aktív és passzív magatartással is megvalósulhat.

Kommentár szerint: A cselekmény csak szándékosan követhető el. Tipikus, hogy az elkövető a kötelességszegést egyenes szándékkal valósítja meg, ugyanakkor az eredménnyel kapcsolatban az eshetőleges szándék megléte állapítható meg. A kiskorú veszélyeztetése, az eredmény a veszélyeztetéssel befejezetté válik.

 

6.       Eredmény:

1. Fordulatban: a kiskorúnak

  • testi, például éheztetés, gyógykezelés elmulasztása, súlyos bántalmazás.
  • értelmi például nem járatja iskolába huzamosabb ideig, szellemi fejlődés veszélyeztetése vagy
  • erkölcsi fejlődésének például kiskorú előtt trágár beszéd, jelenlétében bűncselekmény elkövetése a veszélyeztetése.

Kommentár szerint: Az elkövetési magatartás általában folyamatos jellegű, ebből következően a kötelességszegések száma alapján még azok eltérő volta esetén sincs helye halmazat, vagy folytatólagosság megállapításának.

 

7.       4. Fordulat, kiskorú veszélyeztetésének vétsége:

Ha a szülő-gyermek kapcsolattartást szabályozó határozatnak valamely fél nem tesz eleget, a gyámhatóság írásban figyelmezteti, eredménytelenség esetén államigazgatási eljárásban végrehajtási bírságot alkalmazhat. Ha a kötelezett ezt követően is akadályozza a kapcsolattartást, az elkövetési magatartás tényállásszerű.

Kommentár alapján: A (4) bekezdés speciális elkövetései magatartást szankcionál. Az elvált szülők közötti ellentétek gyakran a gyermeknek a másik szülővel való kapcsolattartás megakadályozásában, ellehetetlenítésében öltenek testet, ami egyben a másik szülővel való harmonikus kapcsolat kialakításának, fenntartásának akadálya. A gyermek fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy mindkét szülőjével megfelelő kapcsolatban legyen, ennek hiánya akár az egész életére kiható mély lelki válságot okozhat, ami érintheti a kiskorú lelki egészségét, erkölcsi fejlődését csakúgy, mint a szociális készségeinek kialakulását. Ennek megelőzése érdekében a jogalkotó a jogosult személlyel való kapcsolattartás akadályozását szankcionálta. A kapcsolat kialakítását, fenntartását akadályozó személy büntethetőségének feltétele, hogy a kapcsolattartást korábban már bírság alkalmazásával megkíséreljék kikényszeríteni.

 

8.       Minősített esetek:

Minősített esetként szabályozza a törvény a harmadik elkövetési módot. A rendelkezés alapjául szolgált az emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomása tárgyában, New Yorkban, 1950. évi március hó 21. napján kelt nemzetközi egyezmény [kihirdetve a 1955. évi 34. törvényerejű rendelettel], valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya [kihirdetve az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel], annak is 8. cikkének 3/a. pontja.

 

Megrontás

201. § (1)

Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel közösül, valamint az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét meg nem haladott személlyel fajtalankodik, bűntettet követ el. (1-8 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra törekszik rábírni, hogy vele közösüljön vagy fajtalankodjék, bűntettet követ el. (0-3 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Minősített esetei:

Ha a bűncselekmény elkövetője a sértett hozzátartozója, avagy az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll. (1-5 év) (2-8 év)

202. § (1) Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra bír rá, hogy mással közösüljön vagy fajtalankodjék, bűntettet követ el. (1-5 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra törekszik rábírni, hogy mással közösüljön vagy fajtalankodjék, bűntettet követ el. (0-3 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

Súlyosabban büntetendő, ha a bűncselekmény sértettje az elkövető hozzátartozója, avagy az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll. (2-8 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

202/A. § Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel ellenszolgáltatás fejében közösül vagy fajtalankodik, bűntettet követ el. (0-3 év) szabadságvesztéssel büntetendő.

 

  1. 9.       Jogi tárgy:

A serdületlen személyek egészséges nemi fejlődése.

A törvényhozó kiemelten védi a 14 éven aluliakat, mivel esetükben a korai szexuális érdeklődés, a nemi ösztön felkeltése súlyos testi-lelki károkat okozhat. A bűncselekmény megállapíthatóságát nem zárja ki az a tény, hogy az adott társadalmi csoportban elfogadott szokás az ilyen korú sértettekkel való élettársi kapcsolat s az ezzel járó nemi élet.

 

  1. 10.   Passzív alanya:

14. életévét be nem töltött személy, aki lehet fiú ás lány egyaránt, és az elkövetőtől ellentétes vagy azonos nemű.

Egyes fordulatokban a 12-14 év közötti gyermekek.

 

  1. 11.   Elkövetési magatartás:

A bűncselekménynek négy elkövetési magatartása van.

Az első a közösülés, ezzel kapcsolatban lényegét tekintve az erőszakos közösülésnél elmondottak az irányadóak, kivéve hogy itt beleegyezésen kell alapulnia a közösülésnek, nem történhet kényszerítéssel vagy védekezésre képtelen, akaratnyilvánításra képtelen állapot felhasználásával.

A második a fajtalankodás, itt megjegyezendő, hogy a sértettnek állattal véghezvitt fajtalan cselekménye vagy az önkielégítésre rábírás nem alapozza meg a megrontást. Egyébként a szemérem elleni erőszaknál kifejtettek az irányadóak.

A harmadik a rábírás, hogy a sértett más személlyel fajtalankodjon vagy közösüljön. Ez a felbújtásszerű cselekmény a joghézag kiküszöbölése miatt büntetendő önállóan, amennyiben olyan személy közösül vagy fajtalankodik a rábírás hatására a sértettel, akinek beszámítási képessége kizárt, vagy a sértett életkorát illetően tévedésben van. Ha nem lenne önálló tényállás a részesi cselekményt sem lehetne ilyenkor büntetni.

A negyedik eset a rábírásra törekvés, ami tulajdonképpen az eredménytelen, sikertelen rábírás. Ez lehet a 201.§ szerinti bűncselekmény, de lehet az előbb említett 202.§ szerinti bűncselekmény előkészületi magatartása, ami önállóan is bűncselekményt valósít meg, és mindkét §-ban külön bekezdésben van szabályozva.

 

A megrontás szintén immateriális bűncselekmény, az első két elkövetési magatartásnál a közösüléssel illetve a fajtalankodással befejezetté válik a cselekmény. A rábírásnál akkor lesz befejezett, ha a passzív alany ezt elfogadja, ebbe beleegyezik. A rábírni törekvés esetén pedig már a rábíró nyilatkozat elhangzásával befejezetté teszi a cselekményt az elkövető.

 

  1. 12.   Alanya:

14. életévét be nem töltött nő vagy férfi/gyermek.

Egyes fordulatokban csak a 18. életévét be nem töltött személy.

 

  1. 13.   Alanyi oldala – bűnösség:

A bűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el, ezen belül is fontos, hogy a tettes tisztában legyen a sértett életkorával, tévedése esetén nem büntethető. Az elkövetési magatartások mindegyike egy bizonyos cél elérésére irányul (saját, vagy más nemi vágyának felkeltése, kielégítése).

Az azonos alkalommal elkövetett többféle szexuális cselekmény természetes egységet képez. Folytatólagosság jön létre, ha az elkövető hosszabb időn keresztül folytat a sértettel nemi viszonyt. Amennyiben az elkövető a sértett beleegyezésével 12. életéve előtt és után is folytat nemi viszonyt valódi halmazat jön létre a megrontás és az erőszakos közösülés/szemérem elleni erőszak között.

 

  1. 14.   Minősített esetek:

Ha a sértett az elkövető:

  • nevelése vagy
  • felügyelete vagy
  • gondozása vagy
  • gyógykezelése alatt áll, vagy
  • a sértett az elkövető hozzátartozója.

 

  1. 15.   Egyéb:

1. Fordulat: alapeset, mely magánindítványra büntetendő.

2. Fordulat: alapeset, hivatalból.

3. Fordulat: minősített eset, hivatalból.

 

Fontos: a vérfertőzéssel nem áll halmazatban. Sui generis – előkészület jellegű – bcs I/c és I/b. Sui generis – felbujtásszerű – bcs II/a.

 

KOMMENTÁR:

1. Az életkornak a nagykorúság elérésig a tizenkettedik életév betöltése után is jelentősége van. A kiskorú személyek erkölcsi, nemi fejlődésének ez a szakasza a későbbi életük szempontjából meghatározó jellegű, ezért az ebben a korban őket ért, az egészséges nemi fejlődésüket támadó magatartások sokkal súlyosabb – akár az egész életre kiható – következményekkel járnak, mint a nagykorúak sérelmére elkövetett hasonló cselekmények.

2. A megrontásnak két alakzata van, melyeket a törvény külön szakaszban fogalmazott meg, azonban tényállási elemeik túlnyomórészt egyezőek. Erre figyelemmel a két szakasz együttes tárgyalása indokolt.

A cselekmény tárgya a serdületlen személyek egészséges nemi fejlődése.

A megrontás passzív alanya csak az elkövetővel ellenkező nemű, míg a második fordulat szerinti fajtalankodás esetén az elkövetővel azonos, de külön nemű is lehet.

3. A megrontás alanya mind férfi mind nő lehet. Az életkor azonban más jelentőséggel bír. A törvény két fordulatot fogalmaz meg amelyek, más-más elkövetői magatartásokat pönalizálnak az elkövető életkorától függően. A tizennyolc éven felüli elkövető megrontásért felel akár közösül a sértettel, akár fajtalankodik vele, míg a tizennyolc év alatti elkövető csak a közösülés esetén vonható felelősségre megrontásért.

4. A megrontás csak szándékosan követhető el, az eshetőleges szándékkal való elkövetés sem kizárt, amennyiben például az elkövető számol annak a lehetőségével, hogy a sértett még nem töltötte be a tizennegyedik életévét és ebbe a lehetőségbe belenyugodva közösül, vagy fajtalankodik az ebbe beleegyező sértettel.

5. A rábírásra törekvés – mint az a Btk. 195. §-nál már kifejtésre került – lényegileg a felbujtói magatartás sui generis tettesi tevékenységként megállapítása.

6. A megrontás első alakzata a közösüléssel, vagy a fajtalansággal befejezetté válik. A cselekmény akkor is befejezett, ha a tizennyolcadik életévét meghaladott személy szándéka közösülésre irányul, de magára a közösülésre valamilyen okból nem kerül sor, csupán fajtalan cselekményre.